Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Belvízvédelem és öntözés - Belvizek, aszályok akár az árvizekkel egyidejűleg is
Az ezredfordulón is ott folytatódott a belvíz elleni küzdelem, ahol az előző év végén abbahagyták, illetve abba sem hagyták. Január elejére különösen nehéz helyzetben találta magát a Nagykunság mélyebben fekvő része, Kunhegyes, Fegyvernek, Örményes, Törökszentmiklós, Kuncsorba, Kétpó vidéke, valamint Cibakháza, Csé- pa, Cserkeszőlő, Mezőtúr, Túrkeve és Karcag térsége. A befogadó folyókban ekkor még alacsony vízállásokat mértek, tehát a napi 1,2 millió m3 vizet átemelő szivaty- tyúk teljesítményét kiegészíthették a gravitációs levezetéssel, ami további napi 800 ezer m3-t jelentett. A Vízügyi Igazgatóság csak a közvetlenül belvízzel elárasztott területeket vette számba, ez január közepén Jász-Nagykun-Szolnok megyében 44,5 ezer ha-t tett ki. Az FVM megyei hivatala arra hívta fel a mezőgazdák figyelmét, hogy a vízzel túltelített terület nagysága elérheti a 72 ezer hektárt is. Voltak olyan gazdálkodók, akik április végén - ekkor a megyében továbbra is 33 ezer hektárnyi mezőgazdasági területet uralt a belvíz - még nem tudtak tavaszi növényt vetni. Az állattartók sem voltak könnyű helyzetben, miután a legelők, illetve a takarmánynövények vetésterületei is víz alatt álltak. Sok esetben már az előző évben sem lehetett egyes táblákra rámenni. Több helyütt a búza vagy a kukorica helyén nádat, sást és kákát ringatott a tavaszi szél. Dr. Tóth Albert főiskolai tanár: „Az általam vizsgált kunsági térségben - Mezőtúr, Kengyel, Kétpó, Túrkeve, Kisújszállás környékén - találhatók olyan több száz (több ezer) hektáros táblák, amelyeken tavaly learatták a jó közepes búzatermést, és most ősmocsár, összefüggő nád-, gyékény- és sásmező van a helyén. Visszajött az egykori réti világ. A belvízzel elöntött területeken találtunk olyan helyeket is, ahol a víz mélysége meghaladja a két és fél métert, ami szinte balatoni mélység."108 Jász-Nagykun-Szolnok megyében a mintegy 130 ezer ha búzából 20 ezer ha pusztult ki.109 A Közép-Tisza vidékén a legnagyobb belvízi elöntés 2000-ben alakult ki, ekkor 70 100 ha került víz alá.110 * Nagy számban akadtak gazdaságok, ahol a földterület fele nem hozott bevételt, mert nem lehetett megművelni, miközben a gazdáknak többlet- költséget jelentett e táblák kultúrállapotban tartása. A májusi eső közismerten aranyat ér, de sajnos a Közép-Tisza vidékén egész hónapban mindössze 7 mm csapadék esett. Összehasonlításként egy esztendővel korábban ugyanazon vidéken egy-egy zápor alkalmával 30-40 mm eső áztatta a földeket. Május-szeptember hónapokban az addigi igen csapadékdús időjárás elmaradni látszott, éledezni kezdtek a vízszolgáltatási igények: halastó vízpótlás, rizstelepi- és szántóföldi öntözés, ökológiai és vízminőségi vízpótlások (Hortobágy-Berettyó, Hármas-Körös, Mill- ér-csatorna), vízfrissítések. Az FVM június 16-tól az öntözési idényt aszályosnak minősítette. Ez a gazdálkodók számára azt jelentette, hogy az öntözővíz árának kifizetéséhez a kormányzat támogatást nyújtott.1,1 Nyár közepén az Alcsi-Holt-Tisza vízminősége is jelentősen romlott, nagyfokú algásodás indult meg.112 108 Paulina Éva: Aszály és árvíz - ez a sorsunk - Miért „aludt el" az Alföld program? Új Néplap, 2000. július 17. 109 E. Z.: A tavaszi vetésekkel gond van. Új Néplap, 2000. április 28. 1,0 KÖTI-KÖVIZIG Vízgazdálkodási Évkönyv 2009. Szolnok, 2010. Lné.: Mezőgazdasági vízszolgáltatás. Közép-Tisza, 2000/5. 1,2 Frissítik a Holt-Tisza vizét. Új Néplap, július 24. 173
