Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Belvízvédelem és öntözés - Belvizek, aszályok akár az árvizekkel egyidejűleg is
Az igazsághoz persze az is hozzátartozott, hogy a rendezetlen tulajdonviszonyok, a feladatmegosztás zavarossága és az ezzel összefüggő finanszírozási gondok is nehezítették a termőföldeken a belvízkárok megelőzését.106 107 Pusztai András, a Közép-Tisza Vidéki Vízgazdálkodási Társulatok területi választmányának elnöke egy értekezleten arról beszélt, hogy a belvizek kialakulásában és károkozásában nem csupán a rendkívüli időjárási körülmények, hanem az is szerepet játszott, hogy a gazdák évek óta nem végeztek a kötött talajokon mélylazítást. Ráadásul a vízelvezető csatornák egy részét kezelő vízgazdálkodási társulatoknak fizetendő érdekeltségi hozzájárulás mértéke jóval kisebb volt a szükségesnél, s ezt is csak az érdekelt gazdák 30-40%-a fizette be, aminek következtében a csatornák és műtárgyaik fenntartása sok kívánnivalót hagyott maga után... Az, hogy a közeli jövőben is számolni kell a belvizek kártételeivel kitetszett abból is, hogy a 80-90%-ban telítődött talaj nem volt képes elnyelni a lehulló csapadékot. Szakértők megállapítása szerint 1998-1999-ben három év csapadékátlaga hullott a Közép- Tisza vidékére. Még ősszel is több helyen megmaradtak a belvízfoltok, amelyek aztán év végére ismét egyre jobban kiterjedtek, annak ellenére, hogy a Vízügyi Igazgatóság 1999-ben közel egy Tisza-tó mennyiségű belvizet szivattyúzott le a területről. A KÖTIVIZIG mellett 1999 decemberében még öt vízgazdálkodási társulat is folytatott belvízi védekezést, mivel az olvadás és a havazás, illetve az eső jelentősen megnövelte a vízzel borított terület nagyságát. Az év végére az Igazgatóság területén 55,5 ezer ha került víz alá. Ez már közelítette a tavaszi rendkívüli területi elöntést, amikor is a csúcs 66 ezer ha volt. A belvízi helyzet az év végére odáig fajult, hogy az Igazgatóság összesen 33 szivattyútelepet üzemeltetett a vízmentesítés érdekében. Az átemelt vízmennyiség azonban elsősorban a fagyos időjárás hatására napi egymillió köbméter alá csökkent. Három súlyos helyzetben lévő település - Kétpó, Cserkeszőlő és Kuncsorba - belterületének mentesítésére geodéziai felmérés történt és vízelvezetési javaslat készült.107 Belvízátemelés mobilszivattyúkkal a V-l-11. csatornán 106 Einvág: Rendezetlen tulajdon, nem fizető tagok - A belvizes csapásban nem csak a természet a hibás. Új Néplap, 1999. szeptember 3. 107 E. Z.: Tengernyi víz megyénkben. Új Néplap, december 30. 172
