Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
A vízgazdálkodás elmúlt négy évtizede hazánkban - A vízgazdálkodási célkitűzések megvalósulásának korlátai
komplex melioráció célszerű módja csak így valósítható meg." Valamivel több mint egy esztendő múlva (1981. szeptember 29.) az MSZMP PB határozatában így fogalmazott: „Az ismétlődő ár- és belvízkárok elhárítása, illetve mérséklése céljából a legveszélyeztetettebb területeken meg kell gyorsítani a meliorációs program végrehajtását. A meliorációs program által nem érintett területeken pedig az üzemi vízrendezést kell szorgalmazni." A rendszerváltás előtti utolsó, VII. ötéves terv (1986-1990) törvényszövegének bevezetője is megemlítette, hogy a népgazdaság 1981-1985 közötti fejlődését a külgazdasági egyensúly javítása, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, a nemzeti jövedelem szerény mértékű növekedése, a belföldi felhasználás mérséklődése jellemezte. A VII. ötéves terv irányelveiről 1985. november 12-én, az MSZMP KB határozatot hozott, melyben a vízgazdálkodással kapcsolatosan a következők szerepeltek: „A vízgazdálkodásban a takarékos vízfelhasználást, a víz minőségének védelmét kell előtérbe állítani. A lakosság közműves vízellátását elsősorban az egészségügyileg veszélyeztetett térségekben szükséges fejleszteni. Az új beruházások és az átfogó rekonstrukciók tegyenek eleget a környezetvédelmi követelményeknek. Növekedjen a környezeti ártalmakat okozók érdekeltsége a károsodás megelőzésében és mérséklésében."13 A terv vízgazdálkodási részének súlypontjába a hazai vízkészletek és vízenergia tervszerű hasznosítát, valamint a vízminőség védelmét helyezték. Miután továbbra sem sikerült a közüzemi vízellátás-csatornázás területén az ellátottságot a tervezett mértékben fejleszteni, ezért előtérbe került a meglévő kapacitások ésszerűbb kihasználásának, a víztakarékos megoldások elősegítésének az igénye. Nagyobb hangsúlyt kapott az egészséges ivóvíz eljuttatása azokra a településekre, ahol a közegészségügyi szempontból kívánatos minőségű vízkészlet nem állt rendelkezésre. Mindezt azzal a céllal összhangban, hogy mérséklődjön a községekben élők hátrányos helyzete, erősödjön a falvak népességmegtartó képessége. Az ár- és belvizek megelőzése, elhárítása tekintetében elsősorban a kiemelt területekre összpontosítottak, itt látták célszerűnek a védelmi művek további kiépítését és erősítését, a védekezés eszközeinek korszerűsítését. A KÖTIVIZIG munkagépei a BNV építésénél 13 In: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1985-1989. Bp., 1994. 16
