Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Belvízvédelem és öntözés - A mezőgazdasági vízszolgáltatás helyzete a rendszerváltás után
Öt esztendővel a rendszerváltás után, 1995-ben a KÖTIVIZIG „A Közép-Tisza vidék vízgazdálkodási kérdései" címmel kiadott egy füzetet, amelyben áttekintették mindazokat a feladatokat, valamint az elvégzésükhöz rendelkezésre álló feltételeket, amelyek az új társadalmi és gazdasági körülmények között a terület vízgazdálkodásához kötődtek. A cél nyilván az volt, hogy az országos és a helyi politikai döntéshozók számára röviden összefoglalják, mit kell tenni, és az esetleges viták megalapozásához a kellő adatállomány is rendelkezésre álljon. A szakemberek megállapították, hogy az ország 360 000 ha öntözésre berendezett területének közel harmada (104 700 ha) a KÖTIVIZIG területén helyezkedik el.86 Vízellátását a térség egyik legfontosabb vízgazdálkodási, vízminőségi, vízhasznosítási és jóléti célú létesítménye, a Kiskörei Vízlépcső által duzzasztott Tisza-tó (Kiskörei-tározó) teszi lehetővé. A kizárólag öntözővizet szétosztó csatornarendszer együttes hossza 510 km. Emellett 349 km hosszúságú belvízlevezető csatornahálózat is része a vízszolgáltatásnak (az ún. „kettős működtetésű" csatornák). A mezőgazdasági vízszolgáltatást alapvetően három nagy rendszer biztosítja: •a Jászsági öntözőrendszer, amelynek főcsatornái torkolati vízvezető képessége 48 m3/s; • a Nagykunsági öntözőrendszer, amelynek főcsatornái torkolati vízvezető képessége, 80 m3/s, valamint • a 6 m3/s főcsatornái torkolati vízvezető képességű Tiszafüredi öntözőrendszer. A Közép-Tisza vidékén 1995-ben 733 db mezőgazdasági vízhasznosítási engedély volt érvényben, de az engedélyezett területekből - egy évvel korábban - 42 370 ha üzemelt, közel 124 millió m3 vizet felhasználva. A tanulmány készítői azt is megemlítették, hogy a rendszerváltoztatást követően, 1990-1994 között az engedélyezett terület nagysága némileg csökkent, ugyanakkor az engedélyek száma nőtt. Nyilván azért, mert a szövetkezetek szétesését követően az új földtulajdonosok közül többen igényt tartottak az öntözésekre. A mezőgazdasági vízszolgáltatás helyzete a rendszerváltás után A Jászsági-főcsatorna megépült részének egy szakasza 86 A következőkben az itt közölt számszerű adatokat tekintjük mértékadónak. 762
