Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Belvízvédelem és öntözés - Dél-Pest Megyei Vízgazdálkodási Társulat - Állami akarat kontra gazdálkodói szándék 1975-ben - Öntözések az 1970-80-as években
adatai a tárca véleménye szerint úgy valósulhatnak meg, ha a hazai burgonya- és cukorrépaellátás növekvő hányadát az öntözött földek adják. A szántóföldi takarmánytermesztés tervezett 200 000 ha-os csökkenése is ellensúlyozható a gyepek tömegtakarmányt termesztő helyeinek öntözésével. Az intenzív gyephasznosítás és az öntözés közé - hazai időjárási viszonyainkat figyelembe véve - különösen az Alföldön egyenlőségjelet kellene tenni. Sürgős feladatként említette meg a rizstermesztés technológiájának teljes körű továbbfejlesztését. Új öntözésfejlesztést csak ott támogatja a mezőgazdasági kormányzat - mint pl. a Tisza-ll. térségében - ahol a vízszolgáltató művek már kiépültek. A rizstelepek korszerűsítésére más célokra rendelkezésre álló forrásokat csoportosítottak át. Dr. Eleki János arra is utalt, hogy a tartalékok jobb hasznosítását szolgálja, ha a vízügyi szervek a rendeltetésszerű működésükhöz nem szükséges - de nagyüzemi termelésre alkalmas - területeket átadják a csatlakozó nagyüzem részére. Hasonló célt szolgál az olyan földek művelésre alkalmassá tétele, amelyekre a vízügynek már nincs szüksége. A VI. ötéves tervben az összhang és a hatékonyság növelése érdekében bevezették a meliorációs állami támogatás odaítélésének pályázati rendszerét. A térségi meliorációs pályázatokat ettől kezdve olyan tárcaközi bizottság értékeli és rangsorolja, amelynek az OVH delegáltja is tagja. A miniszterhelyettes kijelentette, a talajjavításban a fő feladat a talaj vízgazdálkodásának szabályozása, a szél- és a vízerózió pusztításainak csökkentése, a talaj kémiai anyagokkal és fizikai eljárásokkal történő jobbítása. A meliorációnak ellensúlyoznia kell a termelés hatékonyabbá tételével együtt fellépő káros jelenségeket is, mint pl. a talaj- savanyodás, a másodlagos szikesedés, elmocsarasodás. Az üzemi meliorációt ezért a társulati és főművi fejlesztésekkel összhangban kell megvalósítani. A fentiekhez azt is hozzátehetjük, hogy az V. ötéves tervidőszak idején a fő szempont a rizs, a zöldség, a burgonya és a cukorrépa termesztés fejlesztéséhez, valamint a szarvasmarha program takarmánybázisának megteremtéséhez szükséges vízigények kielégítése volt. Erre annak idején az Állami Tervbizottság a költségvetési előirányzatot 1200 millió Ft-ban állapította meg, azonban 1980-ban a minden tárcát érintő beruházási korlátozások a főművek megvalósítására rendelkezésre álló keretet 80 millióval csökkentette.73 Tetézte mindezt azzal, hogy a VI. ötéves tervben a korábbi beruházási keretnek mindössze 33%-át biztosították (400 millió Ft) az érintettek számára. Ezért aztán a fő cél csak a már megkezdett beruházások befejezése, a meglévő főművek rekonstrukciója, valamint kisebb főművi bővítések elvégzése lehetett. Ha figyelembe vesszük hogy az V. ötéves tervidőszakban három nagy térséget ellátó főmű (a Nagykunsági III., a Nagykunsági XIV. fürtfőcsatorna, és a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer/HTVR/) építése kezdődött meg; az öntözőfürtök közül térségünket érintően a kungyalui; valamint a kisebb főművek közül az előző tervidőszakból áthúzódó beruházásként a NK-III., NK-IV., NK-XII., J-lll. öntözőfürtök átkapcsolási munkái, valamint a tiszaroffi és tiszavárkonyi vízkivétel, továbbá a korábbi ötéves tervben megkezdett és üzembehelyezéssel előirányzott főbb beruházások, mint pl. a kisújszállási átkapcsolás, a Karcag-Tilalmasi öntözőrendszer rekonstrukciója zajlottak teljes erőbedobással - akkor itt jelentős fejlesztések kerültek a beruházási megszorítások hálójába. így azután azt a kényszermegoldást alkalmazták, hogy a korábban megkezdett regionális főműépítéseket, amelyek nagy összefüggő térségek koncentrált öntözésfejlesztését biztosítják - a tervidőszak első éveiben leállították, reménykedve abban, hogy a tervidőszak második részében az építéseket esetleg folytatni lehet. 73 Dr. Szilárd György: Tények, tervek az öntözésről. Magyar Vízgazdálkodás, 1981/6. 157
