Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Belvízvédelem és öntözés - Dél-Pest Megyei Vízgazdálkodási Társulat - Állami akarat kontra gazdálkodói szándék 1975-ben - Öntözések az 1970-80-as években
És végül gond volt az öntözhető területek vetésszerkezetével is, amely elmaradt a megkívánt optimális arányoktól. Túlzottan magas volt pl. a kalászosok aránya (25-40%). Ezek öntözése egyes években még akár gazdaságos is lehetett, de a zöldség, cukorrépa, burgonya, szója, lucerna, kukorica - öntözéses termesztéséhez minden évben nagyobb vállalati és népgazdasági érdek fűződhetett. Az 1965-1975 közötti években a magyar mezőgazdaságban létrejöttek az iparszerű termesztési rendszerek, amelyek biztosították a termelésfejlesztés korszerűbb módszereit, eszközeit. E tekintetében néhány nagyüzem - technológiájának kialakítása során- már figyelembe vette azt a tényt is, hogy magas színvonalú, biztonságos termelés elképzelhetetlen az öntözésnek, mint technológiai elemnek az alkalmazása nélkül. így többek közt területünkön a Mezőhéki Állami Gazdaság, vagy a rákóczifalvai Rákóczi Mgtsz gesztorsága39 mellett működő rendszerek technológiáiban az öntözés már ilyen szerepet töltött be. 1974-1975-ben kialakultak az öntözésfejlesztés korszerű, munkaerő-takarékos technikai eszközei. Sorozatgyártásuk az igényeknek megfelelően elkezdődött. A termelési színvonal növekedése, ami többnyire együtt jár a termelési költségek emelkedésével, elsőrendű feladattá emelte a minél biztonságosabb termelés kialakítását. Mivel az ehhez szükséges feltételek biztosítása - a víz kivételével - rövidebb idő alatt megteremthető volt, az öntözésfejlesztés igénye előtérbe került. A MÉM felmérése- az V. ötéves tervi öntözésekre vonatkozóan - mintegy 130 000 ha fejlesztési igényt jelzett előre, ami meghaladta az előzetes várakozásokat. A KÖTIVIZIG mindezeket figyelembe véve 1976-ban az előkészületek során - az öntözési idény alatti vízkészletek kímélése céljából - a tározók, holtágak feltöltését az őszi és kora tavaszi vízkészletből elvégezte. Az öntözésüzemelési tervet három változatban készítették el: csapadékos, átlagos csapadékú, aszályos nyár esetére. így amikor májusban a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan lehullott csapadék nem érte el a szükséges mértéket és területi eloszlása is szélsőséges volt, majd júniusban a helyzet romlott és az időjárás aszályossá vált, az OVH-MÉM közös intézkedési tervet dolgozott ki az öntözési lehetőségek kihasználására. Ennek keretében a Kiskörei Vízlépcső duzzasz- tási szintjét megemelték, növelve ezzel a vízkészleteket és a Körösök völgyébe átvezetett vízmennyiséget. A KÖTIVIZIG a termelők részéről jelentkező vízkivételi igények kielégítését az egyszeri vízfelhasználási engedély gyorsított kiadásával segítette eíő. A készenléti belvizes szivattyúkat pedig - a mezőgazdasági üzemek kérése alapján - kihelyezték az öntözővizek átemelésére. A Megyei Öntözési Operatív Bizottság július 15-ig megtárgyalta az öntözési helyzetet. A szükséges intézkedések megtételével, valamint, a lehetőségeket nem kellő mértékben igénybevevő gazdaságok vezetőinek felelősségre vonásával hathatós segítséget nyújtottak a kapacitások kihasználásában. A MÉM az AGROTRÖSZT raktárában levő 250-300 millió forintos értéket képviselő öntözőberendezések árából 30%-os engedményt adott, aminek következtében a készlet nagy része rövid időn belül gazdára talált. A MÉM-OVH közös kiadványát, az „Öntözési Tájékoztató"-X az igényekhez igazodóan kéthetente megjelentették, ugyancsak 10 naponként kapták a mezőgazdasági vállalatok a „Meteorológiai Tájékoztató"-t. Mindkét kiadvány hasznos segítséget nyújtott a termelők részére az öntözővíz-mennyiség, és az öntözés időpontjának megállapításában. 39Gesztor: több szervezetet vagy önkormányzatot érintő ügy lebonyolításával megbízott szervezet, vagy önkormányzat. 143
