Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Folyószabályozás és árvízvédelem - Amikor a Duna és a Tisza egyszerre „támad" - a 2006. évi árvíz
létre. Az új marosi és körösi árhullám felfelé Szolnokig, lefelé pedig Törökbecséig éreztette hatását. A Tisza Szolnoknál 1013 cm-en, Tiszaugnál 946 cm-en (az addigi maximum felett 14 cm-rel) tetőzött. Az ATI-KÖVIZIG (Szeged) működési területén is új tetőzési csúcsok alakultak ki: Csongrád- nál 1033 cm-en (39 m-es emelkedés), Szegeden 1009 cm-en, azaz az LNV felett 49 cm-rel tetőzött a folyó. A Hármas-Körös Szarvasnál 986 cm-en, a addigi árvízcsúcs felett 32 emel, Kunszentmártonnál pedig 1041 cm-ig emelkedett, 56 cm-rel meghaladva a korábbi maximumot. A Tisza és a Körösök mentén való védekezés irányítása Varga László védelemvezetőnek és helyetteseinek, Lovas Attilának, Ivaskó Lajosnak, valamint Barcs Sándornénak igen nehéz feladatot jelentett. Az április 3-i előrejelzés egy 1999. évi árvízi szint körüli értéket valószínűsített, ennek megfelelően hozzáfogtak a töltések ideiglenes magasításához és megerősítéséhez. Április 13-án végül el kellett rendelni a rendkívüli védekezési helyzetet, amely egészen május 9-éig fennállott. 2006. április 14-én 13 órakor - árvízvédelmi veszélyhelyzetet hirdettek ki a Tisza Kisköre és országhatár közötti területére, valamint a Zagyva, a Hármas-Körös és a Maros egyes szakaszaira - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Kormányzati Koordinációs Bizottság rendkívüli ülése után. Árvíz a Tiszán Szolnoknál Ezt az árvizet a veszélyes töltéscsúszások jellemezték. A sort április 18-án a tiszaugi töltés nyomópadkájának csúszása kezdte, majd másnap reggel a Hármas-Körös jobb partján, a hírhedtté vált 0+500 m-es szelvényben 90 méter hosszúságban hasonlóképp megcsúszott a töltés. Délben ugyanitt újabb repedés jelent meg a töltéskorona középvonalán, aminek nyomán a védelemvezetés javaslatot tett Szelevény, Csépa és Tiszasas, valamint a környező tanyavilág mintegy 3500 lakójának kitelepítésére, amit végre is hajtottak.114 A katasztrófával fenyegető helyzetek kialakulását aztán 22-én a Hármas-Körös jobb partjának Szelevény térségében történő megcsúszása folytatta, majd ugyanezen nap az istvánházai töltésen is hasonló jelenségek mutatkoztak. Az ezt követő napokban a mesterszállási, kerekdombi töltéscsúszások kerültek az árvízi híradások elejére. A jelenségekkel párhuzamosan elkészültek a lokalizációs tervek és sürgősen hozzáfogtak a lokalizációs töltések megépítéséhez. "“ZOOő. április 21-én a Körös-zug lakosságának kitelepítését Varga László azzal indokolta, ha az itteni töltésszakaszt nem sikerül bevédeni, akár 180 millió m3-nyi víz is kiáradhat a mintegy 150 km2-es öblözetre. (SzlAvik Lajos szerk.: A Duna és a Tisza szorításában. H.n., 2007.) 109
