Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)

Folyószabályozás és árvízvédelem - Ha nincs árvíz, előtérben a környezet- és természetvédelem - nemzetközi pályázatok

*

A SUMAD kézikönyv címlapja

A természetvédelmi területek, valamint a Natura 2000 program során kijelölt területek kapcsán azonban vita is lezajlott101 az érintettek között. A természetvédelmi hatóság irányításával lefolytatott felmérés és kijelölés során „a különleges madárvédelmi területek és a különleges természet-megőrzési területek" összesen mintegy 1,95 millió hektárt, az ország területének 21%-át tették ki.102

Magyarországon a rendszer 20-20%-a szántó és erdő, 40%-a pedig gyep. Helyrajzilag mindez közel 400-500 ezer földterületet érint. Az uniós támogatásokat igénybevéve a program végrehajtása során természetvédelmi célokat szolgáló földvásárlásokat is lebonyolítottak.

A Natura 2000 hálózat részben a védett természeti területek már meglévő hálózatára épült, de addig még nem védett területek is részét képezték. A program által megszabott elvek szerint ezzel duplájára nőtt a természetvédelmi oltalom alatt álló területek aránya Magyarországon. Az Eü által létrehozott Natura 2000 olyan összefüggő európai ökológiai hálózatot jelent, amely közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, ezzel hozzájárul természetvédelmi helyzetük fenntartásához, továbbá helyreállításához. A mindennek értékét és hasznosságát elismerve a Vízügyi Igazgatóság kezdeményezte - igaz sikertelenül - az ár- és belvízvédelmet szolgáló művek, létesítmények, és az ezekkel szoros műszaki egységet képező véderdők, valamint széles hullámterű folyók hidrológiailag érzékeny sávjában található területek törlését, mivel itt - megítélése szerint - a Natura 2000 természetvédelmi területek kijelöléseinek feltételei nem álltak fenn.

Az alapvető gondot az jelentette, hogy a mostoha költségvetési keretekkel ellátott Vízügyi Szolgálat számára a nagyvízi vízlevezető képességgel kapcsolatban egyre inkább előtérbe került a fenntarthatóság kérdése. Az itt található nyárigátak, amelyeket még az egykori tsz-ek kezeltek, nagyobbrészt fenntartó nélkül maradtak, állapotuk így leromlott,

'“'Tűröcsik Tamás: Natura 2000 természetvédelmi program. Közép Tisza, 2005/4.

102 BaN.: Megfeleltünk a Natura 2000-nek. Új Néplap, 2005. október 11.

105