Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Folyószabályozás és árvízvédelem - A tiszaroffi töltésáthelyezés
az általuk korábban védett szántóföldi gazdálkodás is bizonytalanná vált. A gazda nélkül maradt földeken megindult a spontán erdősülés, ami - szemben a nagyvízi lefolyási sávban ideálisnak tekinthető rét- és legelőgazdálkodással - kifejezetten rontja a vízlevezetési viszonyokat. Sajnos azzal, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben a szarvasmarha (juh) állomány jelentősen lecsökkent, az állattenyésztés visszaszorult, a legelőkre és kaszálókra egyre kisebb a kereslet. Az elhagyott legelőket pedig lassan belepi az erdő. A sűrű aljnövényzettel borított erdő a legkedvezőtlenebb az árvizek levezetése szempontjából.103 A tiszaroffi töltésáthelyezés Még a 2000. évi árvíz levonulása idején sérüléseket szenvedett a tiszaroffi töltésszakasz104 is, amelynek kijavítására a következő árvíz bekövetkeztéig nem állt rendelkezésre elegendő pénz és idő, ezért a kérdéses helyeken 2001 tavaszán szádfalazással erősítették a töltést, de ezt csak ideiglenes megoldásnak szánták a szakemberek.105 A téglaburkolatú egykori szakasz emlékműve ,03KÖTI-KÖVIZIG Vízgazdálkodási Évkönyv 2010. Szolnok, 2011. '“Közel 90 m-es hosszon, a község belterületén a töltés vízoldali lábánál csúszások és más rézsűmozgások keletkeztek és a töltés koronája is egy helyen megsüllyedt. 105 Vona Titusz: Tiszaroffi töltésáthelyezés és partbiztosítás átadása. Közép-Tisza, 2004/5. 106 Kilátó a Life program által érintett területen
