Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)

Folyószabályozás és árvízvédelem - Ha nincs árvíz, előtérben a környezet- és természetvédelem - nemzetközi pályázatok

kodássá változott, azaz egyfajta vízgyűjtő-gazdálkodássá alakult át. Az árvizek elleni védekezés rendszerében helyet és feladatot kaptak az érintett önkormányzatok is, ám a szakmai irányítás a vízügyi szervezet kezében maradt.

LIFE-SUMAR Tisza lógó

Magyarország94 uniós csatlakozásának „előestéjén" számos olyan kezdeményezés született, amelyek a VKI előírásaival összhangban a vizek és az ezekhez kapcsolódó vizes élőhelyek felmérése alapján, egy-egy adott tájegység élővilágának rehabilitációjához kívánt mintát adni. Ilyen volt a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett vezsenyi kanyarjában a hullámtér rendezésére irányuló SUMAR-LIFE-projekt is.

A LIFE az Európai Unió környezetvédelmi politikáját támogató pénzügyi alap, amelyet 1992-ben hoztak létre. Magyarország 2001-től lépett be a programba, amely számos természetvédelmi és környezetvédelmi projektet támogatott. Ennek keretében jelentős léptékű élőhely-rekonstrukciók és fajmegőrzési programok valósultak meg.

Az árvízvédelmi feladatok ökológiai szemléletű megközelítéséhez nyilván jótékonyan járult hozzá az a tény is, hogy a vízügyi szolgálat 2002 nyarán közigazgatási tekintetben a környezetvédelemmel közös tárcafelügyelet alá került.

A hullámtéri rehabilitációs programban kiemelt szerepet kapott - az árvízi kockázatok csökkentése érdekében - a vízvisszatartás kérdése is. A korszerű kezelés során tehát hármas célt kívántak a tervezők szem előtt tartani:

• az élőhely rehabilitációját,

• a víz visszatartását,

• a terület lakosságmegtartása érdekében munkahely-teremtést.

A program kidolgozása és megvalósítása érdekében nem csupán a tudományos és mérnöki szervezeteket mozgósították a KÖTIVIZIG munkatársai, hanem az érintett megyei önkormányzat mellett Rákóczifalva, Tiszavárkony, Vezseny községeket is.95

A SUMAR tehát alapvetően egy mintaprogram volt, amely egy rövid, mintegy 4 km hullámtéri szakasz sajátosságai által meghatározott lehetőségek keretein belül olyan tájrehabilitációt kívánt megvalósítani, ahol az árvízvédelmi, környezet- és természetvédelmi, valamint társadalmi-ökonómiai érdekek összhangban vannak. Az itt megépült tanösvény mindezt a turisztika eszközeit felhasználva mutatja be azóta is az érdeklődőknek.96

94 Lovas Attila: Fenntartható hullámtéri tájrehabilitációja Közép-Tisza-vidékén - LIFE pályázat. Közép-Tisza, 2003/5.

95 Csépes Eduárd-SzEcsi Kata: LIFE-SUMAR projekt - fenntartható hullámtéri tájrehabilitáció a Közép-Tisza vidékén (SUMAR). Közép Tisza, 2005/6.

96 Vajk Ödön: Hullámtéri tanösvény. Közép-Tisza, 2005/6.

102