Fejér László - Marczell Ferenc: Kolossváry Ödön (1857-1921) kultúrmérnök, a hazai öntözések ügyének egyik úttörője (Budapest, 2003)
A hazai öntözések ügyének fejlődése - Az öntözések eredménytelenségének okai
Az öntözések eredménytelenségének okai A gr. Dessewffy Aurél vezette OMGE 1908-ban emlékiratot szerkesztett az alföldi mezőgazdaság-fejlesztés reformjáról. A programban egy szó sem esett az öntözések ügyéről. E szomorú tény, valamint az öntözési törvény megszületése óta eltelt nyolc esztendő újabb összegzésre1 késztette Kolossváry Ödönt. Egy-két kisebb vitacikket leszámítva öntözési ügyekben ez volt az utolsó előtti nagyobb áttekintése a tárgy felett. Egyszersmind beismerése annak, hogy minden addigi erőfeszítés csak kis eredményeket hozott, s így tekintve igaza volt az OMGE-nek, ha programjából kihagyta az öntözéseket. Kolossváry figyelmét elsősorban a szikesek öntözési kérdéseire fordította. Megállapította, hogy míg a kaszálók és rétek öntözési kérdéseit megoldani nem tudjuk, addig annak fellendítéséről sem beszélhetünk. Egyáltalán, az alföldi öntözés minden elképzelhető ágában is csak akkor mutathatunk majd fel eredményt, ha a kaszáló- és legelőöntözés kérdését minden részletében kifogástalanul megoldottuk. Megállapítja, hogy öntözőberendezéseink, műszaki megoldásaink jók, azokon változtatni nem kell. Az eredménytelenség okát a talajerő-utánpótlás hiányosságaiban, illetve nem megfelelő voltában, a sós talajt jól tűrő növényzet (lucerna) nem kellő alkalmazásában, végül, de nem utolsó sorban, a talaj „struktúrájának” változatlanságában látja. Ez azt jelenti, hogy jobb termést csak a rétek, legelők feltörésével, a felszórt műtrágyázás helyett az istállótrágyázással lehet elérni. A szakkörökben kétféle nézet áll szemben egymással. Az egyik szerint a kaszálók és legelők öntözése a fontosabb, míg mások a szántóföldek és a kertek öntözésére helyezik a hangsúlyt. Minden népesebb községben ott vannak a bolgárkertészek, de a bolgáröntözés országos elterjesztéséhez nagyon sok istállótrágya kellene. Ezt pedig csak az állatállomány növelésével lehet biztosítani, amihez viszont kellő takarmánytermesztés a feltétel, tehát a kaszálók és a rétek öntözése előrébbvaló. Ami a szántókat illeti, ott a szikesek szorulnak leginkább öntözésre. A szikesek öntözésének kísérleti terepe a békéscsabai műrét, ahol a lucernát telepítettek a szikesre és öntözték rendesen. A problémák itt is jelentkeztek, mert 1906-ban már terméscsökkenés mutatkozott. Szerinte az okok a trágyázás milyenségében és az alkalmazott agrotechnikában keresendők. Eddig az volt az álláspont, hogy:- a gyepet nem kell feltörni,- trágyázásra a mesterséges trágya is jó,- amit felülről szórt technikával oldottak meg. Sajnos az alföldi kötött talajoknál ez az elv nem érvényesíthető sikerrel. A német gyakorlatban a következő szólás járja: Előbb jöjjön az eke, s csak azután a trágyás zsákl Az öntözés első évében nem kell mindjárt trágyával teleszórni a területet, hanem foko1 Öntöző berendezésünk eredménytelenségének okai. Mezőgazdasági Szemle 1909. A cikk előadás formájában hangzott el a mérnökegylet vízépítési szakosztályának ülésén 1908. dec. 1-én. 47
