Fejér László - Marczell Ferenc: Kolossváry Ödön (1857-1921) kultúrmérnök, a hazai öntözések ügyének egyik úttörője (Budapest, 2003)

A hazai öntözések ügyének fejlődése - Az öntözések gondolatának népszerűsítése

öntözési gondolat hanyatlásának meg- gátlására született. Eljött az ideje annak, hogy mérleget készítsenek, miért nem él a gazdatársadalom a törvény kínálta jogi és szervezeti lehetőségekkel.

Az első átfogó helyzetértékelő tanulmány KvASSAYtól származott1. Adatai szerint az utolsó 25 év alatt az öntözött területek nagysága 20 000 kh-ra nőtt anélkül, hogy határozott előrelépés történt volna, mert a tekintélyes költséggel berendezett területek egy részén (4000 kh-on) felhagytak az öntözéssel. A példa így inkább elijesztő, mint buzdító a gazdatársadalom számára, ráadásul a meglévő öntözött területek sem igazán szolgálnak mintául. Kezdetben az volt a vélemény, hogy a pénz, a hitel hiánya a legfőbb ok. Azóta két törvény is született (az 1899:XXX. te. a talajjavításról, az 1900:

XXX. te. az öntözésről), de a helyzet nem változott. A buzgalom inkább a lecsapolás és vízkárelhárítás terén nagy.

Kvassay az öntözések terjedésének akadályát az emberi tényezőben vélte megtalálni. Számtalan írásában ostorozta a hazai gazdák maradiságát, mai kifejezéssel élve - megújulás képtelenségüket. Ugyanakkor ő is látta a mélyebb okokat: a hazai mezőgazdaság még nem volt eléggé érett az intenzív módszerek bevezetésére2. Aki mégis az öntözéses gazdálkodás mellett tette le a voksot, az legalábbis agrárforradalmárnak számított széles e hazában. írásának végén mégis bizakodóan tekintett a jövőbe, szerinte „Az öntözések ügye, a leányzó nem halt meg, csak aluszik. ”

Kolossváry Ödön későbbi rendszeres vitapartnere, Gyárfás József a következő évben szintén górcső alá vette az öntözések ügyét3, s lényegében ő is hasonló általános megállapításra jut: „A magyar birtokost a fóldéhség jellemzi. Inkább vesz új földet, mint befektet a birtokán. Inkább termeszt két kalászt egy helyett, de kétakkora területen

Kvassay Jenő (1850-1919)

1 Miért olyan lassú a haladás az öntözések terén? Köztelek, 1902. dec. 24. 2017-2018.p.

2 „A valódi ok abban fekszik és abban keresendő, hogy a hazai gazdálkodás még nem emelkedett az intensivitásnak azon fokára, mellyel az öntözés okszerű keresztülvitele jár. Az öntözés állandó, gondos fenntartást illetőleg kezelést és jelentékeny trágyát kíván. A vízvezetés és vízhasználat gyakorlati elvei népünk vérébe még nem mentek át.” (Kvassay].: Miért oly lassú a haladás az öntözések terén? Köztelek, 1902. dec. 24., 2017-2018.p.)

3 Hazai öntözéseink bajai és azok orvoslása. Köztelek, 1903. ápr. 22. 623.p., ápr.25. 639-641.p., ápr.29. 662-664.p., máj. 2. 680-681.p., máj. 6. 704-706.p.

41