Fejér László - Marczell Ferenc: Kolossváry Ödön (1857-1921) kultúrmérnök, a hazai öntözések ügyének egyik úttörője (Budapest, 2003)
A hazai öntözések ügyének fejlődése - Az öntözések gondolatának népszerűsítése
Bolgárkerekes vízkiemelő berendezés Az egyedüli nehézség a közép- és kisbirtokosoknál, miként tudják túlélni az építési év, no meg az azt követő két év reménytelennek látszó küzdelmeit, amikor befektetéseik semmi hasznot nem hoznak, csak a pénzt viszik el. KoLOSSVÁRYnak erre is van megoldása1. Az állami támogatás visszafizetésére előírt 50 esztendő nagyon hosszú idő, ezért az a jó, ha egy öntöző társulat tagjai egyúttal rétkezelő szövetkezetei is alakítanak. Persze ezt nem lehet kötelezően kimondani a társulati tagokra, ezért az volna jó, ha a belépés mindkettőbe egy aktussal menne végbe. A tag ekkor vagy befizeti a szükséges pénzt, vagy felveszi a földhitelintézettől a pénzt, és azt betábláztatja az ingatlanára. A szövetkezet előnyei:- lebonyolítja a kölcsönfelvételeket és kiépíti a berendezést,- kifizeti minden évben az öntözött területre kirótt társulati járulékot, és kifizeti a felvett kölcsön törlesztési járulékát,- meghatározott mértékben és áron ad takarmányt a birtokosnak,- amennyiben a legelőkísérletek eredményesek, olcsó árért legelőt is biztosít a birtokosnak,- a kezelés és a kifizetések után fennmaradó többletet kiosztja a tagok között. A gazdák közül azok, akiknek sem tőkéjük, sem szakértelmük nincs az öntözéshez, az elfutó 50 év után egy rendezett legelő-kaszálót kapnak, amelyen biztosított a szakszerűség. Az eddigiekben többnyire a pozitív kép felvázolása, a gondok megoldásának szüntelen kutatása volt a jellemző Kolossváry Ödön öntözéssel kapcsolatos gyakorlati és szakirodalmi munkásságára, de az eredmények láthatóan nem úgy alakultak, ahogy azt ő, vagy a kultúrmérnöki szolgálat vezetői szerették volna. Már a szövetkezet létrehozásának terve is a lehetőségek bővítésére, ill. a 1 Arad, Békés és Csanád vármegyék szikes talajainak öntözése. Köztelek, 1904. márc.19. 40
