Fejér László - Marczell Ferenc: Kolossváry Ödön (1857-1921) kultúrmérnök, a hazai öntözések ügyének egyik úttörője (Budapest, 2003)
A hazai öntözések ügyének fejlődése - Az öntözések gondolatának népszerűsítése
Az öntözések gondolatának népszerűsítése Kolossváry, mint a kultúrmérnöki szolgálat öntözési specialistája kezdetben a legnagyobb súlyt az agitációra helyezte. Szinte az öntözési törvény elfogadásával egyidőben jelent meg beszámolója1 a békéscsabai minta öntözőtelep létesítéséről. Még 1894-ben történt, hogy Békés vármegye felterjesztéssel fordult a földmívelésügyi miniszterhez, a megyében található szikes talajok intenzívebb hasznosításának elősegítése érdekében. A miniszter az aradi kultúrmérnöki hivatalt bízta meg a békési Élővíz-csatornából öntözhető területek kimutatásának elkészítésével és a tervek kidolgozásával. A vármegyei alispán, dr. Fábry Sándor felhívására Békéscsaba városa jelentkezett, hogy a Borjúrét elnevezésű határrészében hajlandó egy minta öntözőtelep létesítését engedélyezni. Az öntözőtelep 1899 tavaszára készült el, s másfél év múlva már készen állt a működtetésre. A telep műszaki igazgatását a kultúrmérnöki hivatalra bízták, a mezőgazdasági üzemeltetést pedig a növénytermelési kísérleti állomás látta el. Kolossváry megemlíti a kísérletek főbb céljait, amelyek:- a sziki talajokon szükséges öntözővíz mennyiségének megállapítására,- a szikes talajokon termeszthető fűfajták keverékének kikísérletezésére, valamint- a szikeseken való öntözéssel kapcsolatos terméseredmények vizsgálatára irányultak. Kolossváry a továbbiakban is rendszeresen figyelemmel kísérte a minta öntözőtelep működését. Egyik cikkében1 2 az öntözőtelep berendezésének tervezésénél felvetődő kérdésekről és szempontokról írt, azaz:- miként lehet az öntözővíz segítségével a szikes talajt megjavítani,- milyen óvó szabály állíthatja útját a további szikesedésnek,- mit kell tenni, hogy az idegen területek vizei ne jussanak az öntözött rétre,- hol helyezkednek el a káros sók a talajban. Az ilyen mintatelepen tehát kétirányú kísérleteket kell folytatni, úgymint növénytermelési és vízműtani kísérleteket. Ez utóbbin belül kell foglalkozni az öntöző vízmennyiség és a csurgalékvíz mennyiségének megállapításával, és a vízzel való takarékos gazdálkodás érdekében az öntözőmunkások begyakoroltatásával. Mint lényeges szempontot említette meg, nem elég az öntözött réten jó terméseredményt elérni, de gondoskodni kell a termés értékesítésének megszervezéséről is. Már a címe is csupa agitáció egy következő cikkének3, amelyben az alföldi gazdaközönséghez szól: „az alföldi búzatermő rónaságunkat elcsúfító nagykiterjedésű szikes területek öntöző víz segélyével kitűnő kaszálókká alakíthatók át. ” A nagyobb hatás érdekében beszámol arról, hogy a békéscsabai telep 3. üzemévébe jutott, s a tiszta jövedelem 8000 korona kh-anként. Már másutt is készültek tervek az öntözésre. 1 A békés-csabai minta-öntözőtelep. Köztelek, 1900. 2 A békéscsabai minta-öntözőtelep. Köztelek, 1903. 3 Öntözzünk! Köztelek, 1903. 39
