Fejér László - Marczell Ferenc: Kolossváry Ödön (1857-1921) kultúrmérnök, a hazai öntözések ügyének egyik úttörője (Budapest, 2003)

A hazai öntözések ügyének fejlődése - Kvassay Jenő öntözési programja

az öntözési részletkérdésekben1: a mérnöknek teendője a vizet az öntözendő területre

vezetni és ott lehető egyenletesen elosztani; a gazdának feladata ellenben azt okszerűen felhasználni-, miért is az öntözött réteken előforduló hibák és sikertelenségek rendszerint nem a mérnököt, hanem a gazdát dicsérik1 ” 1897-ben pedig egy előterjesztésében határozottan kijelentette: „A kultúrmérnöki hivatalok az öntözéseket tervezik, foganatosítják, de nem lehet feladatuk és nem is érnek rá, hogy az öntözéseket gazdasági és növénytermelő szempontból vizsgálják, tanulmányozzák és megállapítsák ama módozatokat..., melyeket hazai talajunk és hazai kiimánk e téren is megkíván.

... Régóta érezzük már szükségét, sőt hiányát egy olyan intézménynek, mely a hazai öntöző kérdéseket gazdasági és növénytermelő szempontokból folyton tanulmányozza és figyelemmel kísér? ” Ez a kezdeményezése eredménnyel járt, mert a minisztérium kísérletügyi központi bizottsága a következő évben rábólintott az ügyre, s ettől kezdve az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás intézte az öntözések és szikes öntözések ügyeit1 2 3 4.

Kvassay a későbbiek során ritkábban szólalt meg az öntözések ügyében, a feladatot átvállalta tőle Kolossváry Ödön, aki beható tanulmányokat folytatott az öntözés üzemeltetési kérdéseivel kapcsolatban, s e körben szerzett tapasztalatait zömmel 1900-1910 között adta közre tanulmányaiban, könyveiben. Méltó társa volt e téren Bogdánfy Ödön, aki az alföldi földmunkás szocializmus vizsgálatával az öntözések, és ezzel együtt az egész utófeudális világ társadalmi-politikai hátterét is igyekezett feltérképezni5.

1 PalovJózsef: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon, Békéscsaba, 1985. 44.p.

2 Kvassay].: A hazai öntözések mai állásáról, Bp., 1895. 4.p.

3 Kvassay].: Négy évtizedes törekvés eredménye a székes talajok javítása terén. Vízügyi Közlemények, 1915. 5. fűz. 100.p.

4 Gyárfás József: A hazai öntözések terén az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomásnak 1898- 1914. években kifejtett működése. Vízügyi Közlemények, 1915. 5.fűz. 139.p.

5 „Itt van pl. a fóldmíves-szocializmus kérdése. Mindnyájan tudjuk, hogy mily hathatós eszköz volna e baj orvoslására az alföldi nagy öntözőcsatornák létesítése. Tudjuk, hogy a föld öntözésével a termelést és munkáltatást jóformán folytonossá lehet tenni. S míg a mostani viszonyok közt a „kétkari ”földmíves az év egyharmadában tud csak munkáhozjutni, öntözéssel és intenzív gazdálkodással jóformán nincsen szünete a munkának. Tudjuk azt, hogy az öntözés a birtokok jelentékeny elaprózása mellett is lehetővé teszi a megélhetést, mert a jövedelem aránytalanulfokozódik. És tudjuk azt, hogy öntözéssel a termelés felszabadul a klíma szeszélyességétől s a jövedelem biztosabbá válik. ” (MMÉE Heti Értesítője, 1898. 215.p.)

30