Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

amely kimondja: a kötendő egyezmény rendelkezései nem vonatkoznak a Ferenc-csatorna ügyeire. A Trianoni Békeszerződés előbbiekben már említett, 293. cikke egy Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság (francia elnevezésének kezdőbetűivel CRED) létesítését írta elő a dunai vízmedence rendszerének életképessége és közgazdasági egysége céljából, a természeti fekvés és a szuverenitás szabta érdekellentétek összeegyeztetése, valamint a nemzetközileg elérhető megegyezések érdekében. E rendelkezésnek megfelelően Ausztria, Magyarország, Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia képviselői a Nemzetek Szövetségének Tanácsa által kinevezett elnök összehívására bizottságot alakítottak, majd 1923. május 27-én Párizsban egyezményt kötöttek a Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó szabályzat jóváhagyásáról. Ezt az egyezményt a magyar törvényhozás 1923 VII. tc. alatt cikkelyezte be. Az egyezmény a vízrendszerek fennhatósági tagoltsága mellett is közös érdekeltséget állapított meg az érdekelt államok között. A bizottság feladatául szabta a hajózással kapcsolatos kérdések tanulmányozását a Nemzetközi Duna Bizottság (francia elnevezésének kezdőbetűivel CID) hatáskörébe tartozók kivételével; fenntartani és javítani kívánta a vízügyi egységet, különösen az erdőkihasználás és újbóli fásítás tekintetében; valamint fenntartani és javítani kívánta a vízügyi szolgálatokat, így a vízmérő és árvízjelző szolgálatot. Előírta, hogy ha bizonyos munkálatok tekintetében amennyiben azok más állam vízügyeit is érintik - valamely állam kéri, akkor a bizottság segítse elő a megegyezést. Ami a CRED működését illette, tanulságos volt az a levélváltás, amely a Tisza-Dunavölgyi Társulat központi bizottsága és a földmívelésügyi miniszter között lezajlott 1929-ben. (Jelentése, 1929) A Társulat vezetőinek arra a levelére, amely szerint a CRED működésével nincsenek megelégedve, mert annak nincs hatalma, hogy saját határozatait végrehajtassa - a miniszter kiemelte: a CRED kezdetben, mint új intézmény valóban kevésbé volt hatékony, de az utóbbi időben a társulatok az osztrák, csehszlovák és jugoszláv árvizekről közvetlenül, a román vízállásokról pedig közvetve kaphatnak tudomást. A szomszéd országokban fekvő vízgyűjtő területek kopárfásítása tekintetében a román fél kezdeményező lépéseket tett,