Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

s külön szervezetet hozott létre a szükséges vadpatak szabályozási munkálatok tervszerű végrehajtása érdekében. A CRED befolyásának köszönhetően a magyar delegátusok a helyszínen is tájékozódhattak a közös érdekű vízi és erdészeti munkálatokról. A miniszter válaszlevelében további részletes adatokkal támasztotta alá a kedvező fejleményeket, majd kijelentette: "A CRED és albizottságai működésének nemcsak erkölcsi, hanem gyakorlati értéke is van, és a CRED a magyar alföld javára hasznos munkát végez" AZ ÁLLAMI VÍZÜGYI POLITIKA VALAMINT AZ ÁRMENTESÍTŐ ÉS BELVÍZSZABÁLYOZÓ TÁRSULATOK A háború utáni gazdasági elgyengülés, valamint a megváltozott országhatárok sürgőssé tették egy új vízügyi politika kialakítását. KVASSAY Jenő még 1917-ben megjelentetett egy kis füzeikét "Vízgazdasági politika" címmel, de az abban lefektetett célokat az adott körülmények szorításában újra kellett gondolni. A nagy víziútfejlesztési programokat amelyeket a történelmi Magyarország politikai és gazdasági viszonyai között dolgoztak ki - a célok között hátrább kellett sorolni. A fő cél ismét a magyar föld termőbbé tétele, a kárt okozó vizek rendezése, s egyáltalán a víznek a földmüvelés érdekében való hasznosítása, tehát a belvízrendezés, lecsapolás és öntözés átfogóvá tétele, illetve széles körű elterjesztése VOlt. (ROHRINGER, 1923) A hazai mezőgazdaság fejlődése az 1920-as évek második felében az ország gazdaságának egésze számára is érzékelhetővé vált. Ha az agrárkonjunktúra okait vizsgáljuk, több tényező együttes - nem ritkán sajnos csak átmeneti - hatását lehet kimutatni. A jelzálogkölcsönök térhódítása lehetőséget adott a tőkehiánnyal küszködő mezőgazdaság számára, hogy újabb forrásokhoz jusson. Nem lehet megfeledkezni a NAGYATÁDi-féle földreformról sem, amely ha nagyon ellentmondásosan is, de mégis tett egy lépést egy valódi földreform irányába. A külpiaci viszonyok terén kedvezett, hogy időlegesen kiszorult a szovjet-oroszországi gabona (ez volt a nagy ukrajnai és oroszországi éhínségek időszaka), amely - a hazai termés közel felét exportáló termelőknek jobb értékesítési lehetőséget biztosított külföldön. Az előbb felsorolt