Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

gyeit szabályozó jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvben rögzített megállapodás szerint egyik fél sem hajt végre saját területén olyan munkálatokat, amelyek bármi módon érintenék a másik fél vízviszonyait, s ezzel kapcsolatban kölcsönös egyeztetési kötelezettséget vállalnak. A magyar-román vízügyi egyezményt egy francia bizottság segítségével hozták létre, ennek jegyzőkönyvét a két állam megbízottjai 1924. április 14én írták alá Bukarestben. Az egyezmény szerint mindkét ország tartózkodik minden olyan eljárástól, amelynek káros hatása lehet a másik ország vízgazdálkodására, új művek létesítése esetén előzetes megállapodást kötnek. Mindezek mellett gátszakadásról, vagy egyéb árvizet előidéző körülményről, valamint a vízállásokról egymást kölcsönösen tájékoztatják. Az egyezmény kiterjedt a határ által elmetszett vízitársulatok megszüntetésére és a vízügyi szakigazgatás iratainak cseréjére. A magyar-csehszlovák határvízi együttműködés - a Duna Bizottság sürgetésére - 1923-ban szakértői tárgyalások formájában kezdődött meg, majd a húszas években egy ideiglenes, 1930-tól egy állandó jelleggel létrehozott bizottság keretében. 1927. szeptember 1-én megállapodást kötöttek a vízügyi szakigazgatás iratainak cseréjéről. 1928. november 14-én létrejött a magyarcsehszlovák határstatutum, amelynek I. fejezete a határmenti, vagy határmetszette víziművekre és vízi jogosítványaik kölcsönös elismerésére vonatkozik. A II. fejezet többek között az új vízimüvek építésének engedélyezési eljárásaival, a határmenti vízfolyások szabályozási munkáihoz nyújtott kölcsönös segítséggel foglalkozott, míg a III. fejezet kinyilvánította, hogy az engedélyezési eljárásokat mindkét fél hatóságainak bevonásával folytatják le. Ezt az egyezményt a magyar kormány csak közigazgatási úton érvényesítette! 1937. október 15-én újabb egyezményt kötött a két ország folyóvízi határszakaszaival kapcsolatos műszaki-gazdasági kérdések szabályozásáról és bizonyos árvízvédelmi együttműködésről. A magyar fél ez utóbbi megállapodást sem hirdette ki. A magyar-jugoszláv határvízi együttműködés kialakítása érdekében 1924ben folytak tárgyalások, de a körvonalazódó megállapodást a jugoszláv kormány nem hagyta jóvá, csupán a vízügyi szakigazgatási iratok cseréjére vonatkozó egyezményt sikerült megkötni 1925. április 7-én. 1932-ben ismét eredménytelen tárgyalások folytak, mert a magyar kormány a Ferenc-csatorna részvénytársasági formában való működtetése miatt olyan záradékot kívánt,