Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

sok következtében az ártéri kivetések sem készülhettek el. Komolyabb ütemben csak az újabb, az 1932. évi rendkívüli árvíz figyelmeztetése után indult meg a munka. Az árvíz után a magyar-román bizottság helyszíni szemlét tartott, megállapodás jött létre a határmenti töltésnek fél méterrel való megemeléséről, s egy szakasz kiszélesítéséről. Megérlelődött az a felismerés is, hogy az árvédekezés a kettévágott társulatok szorosabb együttműködése nélkül nem lehet eredményes, így végre elfogadták a közvetlen telefonösszeköttetésre vonatkozó magyar indítványt. BECKER Ádám, aki TELLYESNICZKY János lemondása után a magyar-román bizottságban a magyar kormányt képviselte, elismeréssel szólt román partnere, Rudolf OPREAN vízépítési vezérigazgató (a magyar kultúrmérnöki szolgálat egykori tagja) együttműködési készségéről. Meg kell említeni, hogy a közös munkálkodás természetesen nem ment konfliktusok nélkül, az érdekek és nézetek időrőlidőre újra ütköztek, s a két ország külpolitikai kapcsolatainak nehézségei időnként itt is éreztették hatásukat. A háború utáni megváltozott helyzetet áttekintve végül nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ország gazdasági helyzetében beállt változásokat. A gazdasági építés iránya a háborús gazdálkodásra való áttérés következtében megváltozott, lendülete megtört, a háború végére a gazdaság leromlott. A Monarchia szétesése következtében az addig szerves gazdasági kapcsolatok megszakadtak, a rendkívüli mértékű területvesztés beszűkítette a gazdasági erőforrásokat, s a jóvátételi kötelezettségek teljesítése is súlyos terhet rótt az országra. Kibontakozás csupán a húszas évek derekától volt érzékelhető. A HATÁRVfZI EGYÜTTMŰKÖDÉS JOGI KERETEI A magyar-osztrák határvízi együttműködés a Rábaszabályozó Társulat vízgazdálkodási területét érintette. 1923. április 10-én Magyarország egyezményt kötött Ausztriával a határvidék vízviszonyainak rendezésére vonatkozó tárgyalásokról, a felmerülő vitás vízügyi kérdések lehetőség szerint egyetértéssel történő megoldásáról, illetve megegyezés hiányában választott bíróság felkéréséről, valamint a vízügyi szakigazgatás iratainak cseréjéről. Ezt a megállapodást a magyar törvényhozás 1923:XXXI. tc. alatt cikkelyezte be. 1927. március 11-én mindkét fél elfogadta a magyar-osztrák határvidék vízü-