Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)
Előszó (Dr. VÁRADI József)
A vízjogi törvény főbb alapelvei a következők voltak: Forrásból, talajvízből vagy csapadékból származó vizek és azok lefolyása fölött - mások szerzett jogainak épségben tartása mellett - az, akinek birtokán a forrás vagy talajvíz fakad, szabadon rendelkezik. Minden más víznek használata felett azonban a hatóság rendelkezik. A meder és a partok jó karban tartása a parti birtokosoknak és egyéb érdekelteknek a kötelessége. A víz természetes lefolyását az érintett terület birtokosa tűrni tartozik, a magasabban fekvő terület birtokosa azonban az alsóbb terület helyzetét a természetes lefolyás módosítása által nem súlyosbíthatja; minden birtokos teljes és előleges kártalanítás mellett megengedni tartozik, hogy birtokán keresztül hatósági engedély alapján a vizet átvezessék; a tutajozható és hajózható folyók mentén parti birtokos kártalanítás nélkül köteles a vontatásra, emberek és állatok számára vontató utat meghagyni; hajók és tutajok kikötését a hatóságok által megjelölt helyeken megengedni; faúsztatáshoz hozzájárulni. A törvényjavaslat legnagyobb terjedelmű fejezete a társulatok létrehozásának és működésének szabályozását tartalmazza, külön alfejezetben a vízrendezésre alakult társulatokra, s külön a vízhasználatra alakult társulatokra vonatkozóan. K VAS SAY Jenő tanulmányaiból nyomon követhető, hogy a tervezet kidolgozása során a külföldi jogi gyakorlattal való egybevetés is fontos szerepet játszott. Egyes tételekben megelőzte a külföldi jogalkotást, több más esetben módosítva alkalmazta, illetve átültette azokat a hazai jogi környezetbe. Teljesen önállóan, az itthoni viszonyokra és jogtörténeti előzményekre alapoz például a törvény legfontosabb elvi állásfoglalása a folyók medrének és partjainak tulajdonjogára vonatkozóan, amikoris biztosítja a parti birtokosok jogát, noha a német, a francia és az olasz törvények a hajózható és tutajozható folyók esetében a tulajdonjogot az államra ruházzák. A külföldi joganyag hasznosítása - egyéb meggondolásokkal együtt - fellelhető ugyanitt abban, hogy a parti birtokosok tulajdonjogának biztosítása mellett az állami munkálatok részére a legnagyobb moz\5.KVASSAYJenő (1850-1919), § ást teszi lehetővé, mert ez - a tervezet az állami vízügyi szolgálat készítőjének indoklása szerint - megfelel megszervezője és első vezetője. a víz közhasználatra szánt természetének
