Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)
Előszó (Dr. VÁRADI József)
1871-ben újjászervezett - hivatali szervezet a hazai vízmérnöki intézmény alappillére volt! Itt készültek a vízrajzi felvételek, a folyamszabályozási- és ármentesítési részlettervek; a folyammérnökök adtak felvilágosítást, javaslatot a vízitársulatoknak és a közigazgatási hatóságoknak, ők ügyeltek a folyószakaszok, gátak állapotára, stb. Mindezen szervezetek (a folyammérnöki hivatalok és a kirendeltségek) egy része áldozatul esett a - gazdasági válsággal takaródzó - "országos takarékosságnak", és a megmaradt műszakiakat is ide-oda vezényelték az ország folyói mentén. így fordulhatott elő, hogy a Tisza szabályozás alatt álló 1211 kilométer hosszú szakaszán, a sorozatos csökkentések után, 1873-ban csupán a már említett két hivatal működött, az egyik Sárospatakon, a másik Szegeden. Mérnöki létszámuk összesen 9 fő volt. (IHRIG, 1973) Hogy ezen időszakban - tehát a kiegyezés és a szegedi tragédia közötti alig több mint egy évtized alatt - a társulatok vízimunkáival kapcsolatban miként folyt az állami műszaki-hivatali ügyintézés, arról MICSKEY Imre miniszteri titkár festett önkritikus, és éppen ezért teljesen hihető képet. (MICSKEY, 1882) A vízimunkák üteme teljesen ki volt szolgáltatva a mindenkori időjárásnak. Ha szárazabb periódus köszöntött a Kárpátmedencére, akkor minden érdekelt a vízlevezető csatornákat és az ármentesítő töltéseket kárhoztatta, legszívesebben betemettette, vagy széthányatta volna azokat. Hiába volt ilyenkor a mérnökök fáradozása, még a kész müvek karbantartását is elhanyagolták, illetve sajnálták rá a pénzt. Pedig a száraz időjárás kedvezett leginkább a töltések kijavításának és fejlesztésének, a csatornák kiásásának és bővítésének. Ilyenkor lehetett olcsóbb munkaerőhöz jutni, s a száraz földből félannyi költséggel, szilárdabb építményeket emelhettek volna, mint a vízzel, sárral, esőzéssel folytatott küzdelmek idején. Bezzeg más volt a helyzet a nedves, csapadékos esztendőkben. Az ár- és belvizek nagy tömege a legtöbb helyen készületlenül érte a társulatok védmüveit. Lázas sietség kezdődött, hogy a korábban elmulasztott munkákat bepótolják. Azonban a feneketlen sár, az esős, fagyos, olvadásos időjárás miatt 9. MICSKEY Imre (1820-1899), a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium elnöki osztályának vezetője, a vízjogi hatósági ügyek szakértője.