Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

vándorlási folyamat megakadályozása. Az előadás után felszólalt SAJÓ Elemér is, aki kifejtette: a trianoni határok között két eszköz maradt a kezünkben, amivel az árvizek elleni védekezést eredményessé tudjuk tenni, az egyik a gátak magasítása és tökéletesítése, a másik a folyó partjainak rögzítése. Igaz, - tette hozzá - ez utóbbira a háború előtt sem volt sok pénz, most pedig még kevesebb van. (BECKER, 1933) A VÁLSÁGOS ESZTENDŐK ÉS SAJÓ ELEMÉR VÍZÜGYI PROGRAMJA A gazdasági világválság következtében tehetetlenné vált vízügyi szolgálatban egyes vezetők a helyzetből való előremenekülés útját választották, és az előbb-utóbb bekövetkező gazdasági fellendülésre számítva, megkezdték a szolgálat felkészítését e fellendülésből fakadó vízügyi feladatok ellátására. SAJÓ Elemér, aki a Földművelésügyi Minisztérium vízügyi műszaki csoportjának főnökeként, az állami vízügyi szolgálat nagyformátumú vezetője volt, 1931-ben jelentette meg "Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában" című programját, amely az 1950-es években elkészült első Vízgazdálkodási Keretterv korai előzménye volt. SAJÓ Elemér e munkájában leszögezte, hogy a hazai vízgazdálkodás jelentős alapozó korszaka zárult le a magyarországi vizek szabályozásával és rendezésével. A jövőben a társadalom gazdasági fejlődése a vizek fokozottabb hasznosítását fogja igényelni. Mindezeken túl nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az új határok között az ország az árvizek pusztításainak sokkal jobban ki van téve, mint a korábbi viszonyok mellett. Ez két tekintetben jelentett változást a háború előtti helyzethez képest. Egyrészt igen lényeges volt a kétoldalú kapcsolatok kiépítése és folyamatos fenntartása, a nemzetközi egyeztetések rendszerének kimunkálása. Ez a feladatkör teljesen hiányzott a századfordulóra kiteljesedett egységes vízügyi szolgálat tevékenységéből, hiszen az ország területével szinte teljesen megegyező Kárpát-medencében, a természetes vízrajzi egység mellett, nem volt szükség a nemzetközi vízügyi kapcsolatok kiépítésére.