Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése
1895 1895. július 4. Gr. Károlyi Tibor, társulati elnök ünnepélyes kapavágásával megkezdődtek a Kraszna csatorna Nagyecsed- Mérk-Vállaj építési szakaszán az Ecsedi-láp lecsapolási munkálatai. A mesterszállási zsilip terve 1895. augusztus A földmívelésügyi miniszter - tekintettel arra, hogy a Sióberki Társulat nem tett eleget a Sió-szabályozásában vállalt kötelezettségeinek - felfüggesztette a társulat autonómiáját és br. Fiáth Pált nevezte ki miniszteri biztossá. 1895. november A Tiszavölgyi Társulat központi bizottságának titkára - Darányi Ignác - földmívelésügyi miniszteri kinevezése miatt lemondott társulati állásáról. Helyére decemberben Fekete Márton kir. tanácsost választották meg a bizottsági testület tagjai. 1895. december 6. Az országgyűlés által elfogadott A Közép-Duna szabályozásáról, valamint az ország egyéb folyóin szükséges munkákról szóló XLVIII. te. rendelkezett a Közép-Duna (Dunaradvány-Báziás közötti) szabályozásáról és a hazai vízi munkák folyamatos végzése érdekében 12 évre összesen 51 millió Ft-ot engedélyezett felhasználni. Ezzel a magyar törvényhozás első ízben teremtette meg a távlati vízügyi fejlesztések költségvetési hátterét. 1895. december 31. A Dömsöd-Pataji Dunavédgát Társulat töltésén befejeződött a töltésmagasítás, melynek során 3,1 millió m3 földet mozgattak meg. 1895 1895. Hódmezővásárhelyen a körzeti vízvezeték létesítésére megalakult az első hazai Kúttársulat. 1895 vége Az FM Vízrajzi Osztályának mérnökei, Faragó Lipót és Vályi Béla elkészítették 1:125.000 léptékben a Tisza- völgy társulati térképet. Faragó Lipót kir. főmérnök 1895. 3,7 km2-nyi érdekeltségi terület vízrendezése érdekében Ó-Lécz székhellyel megalakult az Ó-Berzava Lecsapoló Társulat. 1895. Elkészült a Hortobágy-Berettyóba torkoló Sárréti-főcsatorna. Torkolatánál 1900-ban épült meg a Borzi szivattyútelep. 1895. A Bega, a Tisza-Duna és a Temest a Dunával összekötő Karas mentén épült töltések által határolt mintegy 86,3 km2-nyi terület ármentesítése érdekében Rudolfsgnad székhellyel megalakult a Rudolfsgnadi Ármentesítő Társulat. 1895. A Törökbecsei Ármentesítő Társulat működési területén árvíz pusztított. Millenniumi kiállítás és a társulatok- 1896. Amikor a nemzet a honfoglalás ezredik évfordulóját egy nagyszabású kiállítással kívánta megünnepelni, a hazai állami vízügyi szolgálat és a vízitársulati mozgalom egyaránt úgy ítélte meg, hogy a XIX. században végzett vízimunkák - amelyek döntő mértékben hozzájárultak az ország infrastruktúrájának és mező- gazdaságának gyors ütemű fejlődéséhez - önálló kiállításon való bemutatása indokolt, s a nagyközönség kellő tájékoztatása érdekében feltétlenül szükséges is. Az állam közel 60 ezer forinttal, az ármentesítő társulatok - jelképes módon a mentett területek minden egyes holdja után 1 krajcárral - összességében 40 ezer forinttal járultak hozzá a szakkiállítás megépítéséhez, nem számolva azokat a költségeket, amelyeket a társulatok külön-külön az egyes kiállítandó tárgyak elkészítésére fordítottak. A vízépítészeti pavilont - amelyet mintegy 1000 m2 alapterületen építettek fel - a Mezőgazdasági Csarnokhoz közel helyezték el. A bemutató szervező bizottságában a korszak legjelesebb szakemberei kaptak helyet, így például Kvassay Jenő, Kovács-Sebestény Aladár, Péch József, Bertalan Lajos vagy Darányi Ignác. A bemutatott anyagot hármas csoportosításban tekinthették meg az érdeklődők: az állami munkákat - amelyek főleg a folyók medrének szabályozására, a folyók vízjárására, továbbá a talajjavításra vonatkoztak - a folyammérnöki, ill. kultúrmérnöki hivatalok dolgozták fel fényképek, tervrajzok és térképek segítségével. A másik csoportban a társulatok a kiterjedt érdekeltségű, nagyobb szabású ármentesítéseket, belvízlevezetéseket, lecsapolásokat és vízhasználatokat tüntették fel számos terepmodellel, makettel, fotókkal és egyéb tárgyak segítségével. Nagy sikert arattak azok a művészi kivitelű térképpárok, amelyek a társulatok érdekeltségi területének szabályozások előtti és utáni állapotát mutatták be. A kiállítók harmadik (legkisebb) csoportját pedig azok a magánszemélyek alkották, akik vízi tárgyú tanulmányaikkal, műszereikkel, vagy éppen a pavilon művészi dekorációjával jelentkeztek. A társulatok bemutatóját nagy siker övezte, a rendezők egyik aranyérmét ez a kiállítás érdemelte ki. 94
