Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése
1893. június 14. A Rába-szabályozás befejezésével párhuzamosan, a mocsaras terület lecsapolása érdekében megkezdődött a Hanság (Hanyság)-csatorna építése. 1893. június 20. Az országgyűlés elfogadta az 1893:XVII. tc.-et, amely a Rábán és mellékfolyóin a 8 évvel korábban elrendelt szabályozási munkák hátralévő részének befejezését tette lehetővé. 1893. július Miklós Ödön államtitkár Kvassay Jenő, Rapaics Radó, Bertalan Lajos, Rakovszky György és Paksy József társaságában megszemlélte a Felső Tisza szabályozási és ármentesítési munkáit. A Tokajig tartó három napos úton kocsin, tutajon, hajón, csónakon és gyalog 320 km-t tettek meg. A bejárást augusztusban hasonló céllal folytatták Tokajtól Szolnokig, majd Szegedig, ill. Titelig. 1893. július A Beregszász melletti Borzsa folyón befejeződtek az első magyarországi Poirée-féle tűsgát építési munkálatai. Segítségével öntözővizet tereltek a Vérke csatornába. 1893 végén Ittvarnokon megalakult a 13 km2 érdekeltségi terület vízmentesítésére az Ittvarnoki Lecsapoló Társulat. 1893. A Kumán és Tarras községek határában fekvő vízgyűjtő vidékéről a 51,8 km2 kiterjedésű érdekeltségi területre jutó belvizek levezetésére Kumán székhellyel megalakult a Kumán-Tarrasi Lecsapoló Társulat. 1893. Nagybecskerek központtal megalakult a 40,6 km2-nyi érdekeltségi területet képviselő Nagybecskereki Rét- Lecsapoló Társulat. 1894. január 5. Az addigi törvényi szabályozás nem írta elő egyértelműen, hogy a folyó medrével kapcsolatos egyes munkák kinek a költségén hajtandók végre. Ez több esetben a társulatok terheinek növelését jelentette, amely ellen a társulatok többször tiltakoztak. Az országgyűlés által A Tisza és Bodrog mellék-folyó szabályozásának folytatólagos munkálatairól...meghozott III. te. kimondta, hogy „a szükséges átvágásokat és mederrendezéseket, nem különben az ezen célból szükséges partbiztosításokat is az állam saját költségén hajtja végre és tartja fenn." A törvény az említett állami munkák 12 év alatt történő elvégzéséhez 17 millió Ft-ot biztosított meghatározott feltételek mellett. 1893-1894 „Ne csüggedj, soha"- 1892. március Péch József, a magyar vízrajzi szolgálat megalapítója és nagy hatású vezetője a fenti mottóval indította „Gátvédelem..." című, kis méretű kézikönyvét. Talán ez az első magyar nyelvű szakirodalmi munka, amely összefoglalta mindazt az árvízvédelmi tudást, amelyet 1855-óta ő és tapasztalt szaktársai gyűjtögettek össze. Rögtön az előszóban megfogalmazta 234 oldalas könyvecskéjének legfőbb célját: „Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a vízi pályára lépő legjobb képzettségű fiatal mérnök is alig bír valami ismerettel arról, hogy árvíz idejében a reá bízott gát védelme körül miként járjon el? És a midőn legelőször vesz részt az árvíz elleni küzdelemben, teljes tájékozatlanságában s nagy szorultságában azt sem tudja, kit kérdezzen meg, hogy kérdezősködésével magát nevetségessé ne tegye; valamint azt sem tudja, kinek tanácsát kövesse, hogy a reá bízott védelmet ezétszerűen vezethesse." Az árvíz hullámzása - és a hideg- vérűség „Hogy azonban a hullámcsapásokkal sikeresen küzdhessünk, nemcsak elegendő anyag, erő és gyakorlottságra, hanem egyszersmind nagy fokú hidegvérűségre is van szükségünk, mert valóban megdöbbentő látvány az egymást kergető fodros hullámok szemlélése, midőn szakadatlanul megmegújuló neki rohannak a gát oldalának, és abba dühösen beléharapva, tajtékzó vizüket fölloccsantják a magasba, után pedig rögtön, mintegy kimerültén összerogynak... A kinek vérmérséklete nem tudja az ily látványt lelki nyugodtsággal tekinteni,... legokosabban cselekszik, ha minél előbb elvonul a veszélyben forgó gátról és helyt ad más, hidegebb vérű embernek." /Péch József: Gátvédelem, 1892./ Hullámverés elleni gátvédelem Péch József, az FM Vízrajzi osztályának főnöke A gát tömörsége „A jó gátépítésnél különösen arra kell törekednünk, hogy a gát teste lehető legvékonyabb rétegekben és a lehető legtömörebben épüljön. ...Talicskamunkánál ugyanis, a legszigorúbb felügyelet mellett is, csak 10-15 cm vastagságban tömörül meg kellőleg a talicskával keresztül-kasul lejárt földréteg, a rétegnek ezen fölüli vastagsága pedig nem nyomul össze elegendőleg. - Azért helyesebb volt a Tiszaszabályozás kezdetén követett az a szokás, hogy csak 24 cm vastagságú rétegek voltak megengedve; és külön gyerekek voltak a czélból fölállítva, hogy a talicskából kiborított földet kapáikkal azonnalszéthúzzák, és a talicska útjait egyengessék, nehogy 24 cméternél vastagabb rétegek támadjanak. ...Általában véve, nem lehet eléggé hangsúlyozni annak szükségét, hogy a gát építését a lehető legszabályszerűbben hajtsuk végre, és hogy e tekintetben nem kell semmi költségtől visszariadni, mert a hibás gátmunkát az árvizek mindenesetre meglelik, és az építés közben elkövetett mulasztásokat az árvizek idejében kell majdan múlhatatlanul helyre hozni, a mikor pedig az sokkal nehezebben megy, és sokkal több költségbe kerül." /Péch József: Gátvédelem, 1892./ 90
