Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése
1892 1892 1893 1892. május 1. A Maros vizének 80 km2 öntözésére való felhasználására, Zselénszky Róbert gr. elnöklete alatt megalakult az Arad-Csanádi Öntözöcsatorna Társulat. Műszaki terveiket Tomka Emil és Pap Elek mérnökök készítették. 1892. június 12. A Horgos-Martonosi Ármentesítő Társulat, amely az 1876. évi árvízkatasztrófa után beszüntette működést, újra megalakult. 1892. november A két évtizeddel korábban kettévált Csallóközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat, valamint Csilizközi Belvízlevezető Társulat közös közgyűlésükön újra egyesültek. 1892. november 24. A Marcal folyó vizét átterelték a szabályozás után kialakított új mederbe. A folyó jobb parti töltésébe Gyirmótnál beton alapú zsilipet építettek, hogy a mocsaras terület vizeit bevezethessék a Marcalba. A folyó menti társulati töltésépítési munkálatokat a következő évben fejezték be. 1892. december 14. * Bolgár László, inámi (Pozsony) vízmérnök, a Felsőszabolcsi Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat igazgató-főmérnöke, a Felső-Tisza vidéki VÍZIG műszaki vezetője, az ár- és belvízvédelmi művek, később a vízgazdálkodási kerettervezés szakértője. (+ Nyíregyháza, 1977. november 25.) 1906 ovi .^uliua hó 2fi-en. 1892. A Fekete-Körösi Ármentesítő Társulat megkezdte a bihari dombokról gyakorta lezúduló vizek felfogását és csatornázását. Terveik között szerepelt, hogy a csatornát a későbbiekben összekötik a Sebes-Körössel, s benne élővizet vezetve az ártér szikes területeinek öntözését is megoldják. 1892. 170 kisgazda összefogásával megalakult a Tisza-völgy első önálló és valóban működő öntözőtársulata, a Makiári Vízhasználati Társulat. A társulat még abban az évben az Eger-patakba beépített duzzasztó segítségével 1,07 km2-nyi területet öntözött. 1892. A hegesztett csövekből készített szivornyákat nagyobb mértékben először Réthy János budapesti mérnök alkalmazott a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulatnál. 1892. Poroszló székhellyel a Laskó patak völgyének ármentesítése érdekében, 14,2 km2 érdekeltségi területtel megalakult az Alsó-Laskóvölgyi Vízi Társulat. 1892. Hódmezővásárhely székhellyel, 75 km2 területtel megalakult a Hódmezővásárhelyi Pusztai Vadvízszabályozó Társulat. 1892. Az úgynevezett „vármegyei csatorna" medrének és mellékcsatornáinak karbantartása, valamint vízszabályozása érdekében Német-Purab központtal megalakult a Pozsony Vármegyei Csatornavölgyi Vízi Társulat. 1893. február vége A dunai jeges árvíz súlyos károkat okozott Gerjennél, ahol a házak összedőltek, a kétezer fős lakosság elmenekült és több ember meghalt, valamint Faddnál, ahol a víz két helyen is átszakította az árvédelmi töltést. 1893. április. 18. + Kamocsay János volt városi levéltárnok, közigazgatási tanácsnok, 1862-65 között Szentes város polgár- mestere, majd főbírája, a Bökény-Mindszenti Ármentesítő Társulat igazgatója. (* 1818) 1893. május 26. * Rittinger Pál (Dunabogdány) kultúrmérnök. A székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal vezetőjeként a dunántúli vízmosás-megkötési munkákat irányította, majd a losonci kultúrmérnöki hivatal főnökeként a Rima és Tugár-patak szabályozásával foglalkozott. Minisztériumi kerületi felügyelői beosztásában az Ér-völgy és Kraszna-völgy, 1947-től pedig miniszteri biztosként az Ecsedi-láp lecsapolásának munkáit irányította. Rövid kitérő után 1952-ben tért vissza a vízügyi szolgálathoz, ahol a Vízügyi Tervező Vállalatnál, a VITUKI-nál és a VÍZDOK-nál dolgozott. Behatóan foglalkozott a vízjog gyakorlati kérdéseivel is, különös tekintettel a társulatok tevékenységére. Ezzel kapcsolatosak publikációi és könyvei is. (+ Budapest, 1972. február 24.) 1893. június A Rábca szabályozásának befejezéseként az új folyómeder megnyitása alkalmából Bősárkányban ünnepséget tartottak, ahol meleg szavakkal emlékeztek meg Radó Kálmán kormánybiztos és Meiszner Ernő főmérnök érdemeiről. Igazgató főmérnök. A Szigetközi Társulat pecsétje és igazgatójának aláírása 1892. A Felső-Duna egységes szabályozásával összefüggésben a vidék árvédelmét is egységesen kívánta a kormányzat kezelni. Ennek érdekében négy helyi társulatot hivatalból egyesítettek, s gr. Laszberg Rezső Győr vármegyei főispán, miniszteri biztos vezetésével, Győr székhellyel megalakult a 285 km2 érdekeltségi területű Szigetközi Ármentesítő Társulat. A miniszteri biztos megbízatása 1896 augusztusában szűnt meg. 1892. A Vág-Duna és a Nyitra melletti, valamint a Komárom- Zsitvatő közötti dunai árterek bevonásával újraalakult az - 1875-ben egyszer már életre hívott, s nyolc évvel később működését megkezdett-Vágbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat azért, hogy a Vág bal partján és a Nyitra folyó mentén lévő, összesen 518 km2-nyi érdekeltségi területeket ármentesítse. A társulat székhelyéül az érdekelt birtokosok Tornóc települést választották. 1892. Halmi székhellyel az érintett Ugocsa vármegyei községek határában fekvő nagyobb kiterjedésű mocsarak és lápok lecsapolására, 10 km2 érdekeltségi területtel megalakult az Akli-Dabolci Lecsapoló Társulat. A szabályozott Rábca és Rába egy szakasza 89
