Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése
Kvassay Jenő, az állami vízügyi szolgálat főnöke 1891-1919 közön társulatok anyagi bázisán épülne - nem lehet várni, hogy az anyagilag amúgy is gyenge lábakon álló társulatok ilyen komoly, s csak nagyon későn megtérülő beruházásokba fogjanak. Kvassay szerint a Tisza-szabályozás folytatásánál a következő feltételekből kell kiindulni: a Tisza-szabályozás tekintetében az állami szolgálat befejezett tényekkel áll szemben, az eddigi rendszertől eltérő megoldás(ok)ról szó sem lehet, s irreális terjedelmű és költségű munkáknak sincs megfelelő műszaki alapja és anyagi forrása. Meg kell jegyezni, hogy az 1840-es évekbeli kezdetek óta a vízmérnöki tudomány is fejlődött. A francia Fargue 1868-ban tette közzé megfigyeléseit a folyók egészséges és elfajult szakaszainak mozgástörvényeiről, s honfitársa Girardon, a Rhone-szabályozás főmérnöke ennek alapján dolgozta ki a XIX. század végén a folyók rendezésének módszereit. A tapasztalatokat a hazai mérnökök is figyelembe vették a Tisza-szabályozás korrekciós terveinek elkészítésénél. Kvassay Jenő Az 1850-ben született fiatal mérnök nemzetközi tanulmányútjairól hazatérve 1879-ben kapta a feladatot miniszterétől, szervezze meg a kultúrmérnöki szolgálatot, kezdje meg a gazdák között a felvilágosító munkát, miként lehet a talaj vízbőségén és vízhiányán segíteni, hogyan lehet a szikes talajokat termőre fogni. Kvassay Jenőnek és mérnöktársainak eredményes működésére felfigyelt a kormányzat, s amikor a magyar vízügyi műszaki szolgálat egyesítése került napirendre, nem volt kétséges, hogy azt a Földmívelésügyi Minisztériumon belül, a folyammérnöki és kultúrmérnöki intézményeket összevonva, Kvassay Jenő vezetése alatt kell végrehajtani. Kvassay közel három évtizeden keresztül állt az állami vízügyi szolgálat élén, s hivatali ideje alatt született meg - az egészen 1964-ig hatályban lévő - vízjogi törvény, a halászati törvény, s vele együtt a hivatal keretein belül szerveződött meg a FHalászati Felügyelőség, nevéhez köthető a közegészségügyi mérnöki szolgálat létrejötte, s még hosszan lehetne sorolni. FHivatali ideje alatt fejeződött be a Tisza árvízi szabályozása, de ez idő tájt indult meg a magyar Alföld ivó- vízellátásának döntő lökést adó artézi kút-program, s az első öntözési törvény megszületése is a késő dualista kor eredménye volt. Az 1889-ben megalakult Törökkanizsai Lecsapoló Társulat (82) valamint az 1882-ben megszervezett Arankavidéki Belvízvédelmi és Levezetési Társulat (79) működési területe 1889. A Dudvág pataknak a Nyitra vármegyei Bori község felső határszélétől a Pozsony vármegyei határig terjedő szakaszának szabályozására és völgyének lecsapo- lására Pöstyén székhellyel megalakult a 43,5 km2 érdekeltségi területű Felső-Dudvágvölgyi Vízitársulat. 1889. Megjelent Faragó Lipót úttörő jelentőségű könyve „A belvíz levezetése" címmel. A belvizekkel kapcsolatos gondok a XIX. század második felében az ármentesítési munkákkal párhuzamosan, nemegyszer azok következtében jelentkeztek. A Magyar Mérnök- és Építész- Egylet aranyérmével jutalmazott pályamunka az első belvizekkel foglalkozó hazai könyv, amely azon túl, hogy tisztázta a belvizek fogalmát, keletkezésük módját, a vízimérnökök számára a gyakorlat által felvetett kérdésekre is igyekezett választ adni. 1889. Jóváhagyták a Marcali székhelyű Maróthvölgyi Lecsapoló Társulat alapszabályát, amely szerint a Társulat célja a fönyedmaróti völgy főcsatornájának és a betorkolló mellékcsatornák karbantartása. 1889. A Torontál vármegyei Török-Kanizsa és Oroszlános községek határában mintegy 70 km2 terület birtokosai Török-Kanizsa központtal megalakították a Török-Kanizsai Lecsapoló Társulatot. 1890. március 14. * Fekete Kálmán (Marosillye) mérnök, a Rábaszabályozó Társulat igazgató-főmérnöke, utóbb a győri technikum tanára. (+ Győr, 1966. január 6.) 1890. május 1. Az előző évi rossz termés miatt az ország legnagyobb gabonatermő alföldi megyéiben is ínség uralkodott, amely az agrárszocialista mozgalmak megerősödéséhez vezetett. Orosházán, Békéscsabán és Battonyán a tüntető parasztokkal szemben a csendőrség fegyvert használt. 1890. július 25. * Dévény István (Budafok) vízmérnök, a Felső-Torontáli Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat igazgatófőmérnöke, majd a FM vízügyi főosztályának munkatársa, 1952-től haláláig a MHT szegedi területi szervezetének elnöke. (+ Szeged, 1978. szeptember 23.) 1890. szeptember Tekintettel az igen alacsony vízállásra a Tiszán Tokajtól Titelig kisvízszín-rögzítést hajtottak végre a Vízrajzi Osztály szakemberei. 1889-1890 87
