Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése
1 890 1890-1891 1 891-1892 1890-ben, 78 éves korában elhunyt Kovács Lajos a Tiszavölgyi Társulat alapításkori titkára 1890. A Vízügyi- Közlemények ez évi II. füzetében megjelent Kovács-Sebestény Aladár főmérnöknek, a pesti műegyetem későbbi professzorának „A Temes-Begavötgy szabályozásának terve" című munkája, amely a későbbi szabályozások során a kiindulópontot jelentette. 1890. A Berettyó Társulat a vízkárok megszüntetésére elhatározta a Kálló-főcsatorna kiépítését, s ennek érdekében az Alsó-Nyírvíz vidéket is érdekeltségi körébe akarta vonni. Az érintett birtokosok ekkor elhatározták, hogy önálló társulattá alakulnak, s mint egyenlő tárgyalófelek lépnek fel a Berettyó Társulattal szemben. Ezért Debrecen székhellyel a Bihar-, Hajdú- és Szabolcs megyék 21 községének, valamint Debrecen városának határában fekvő homokdombok közötti, 135,2 km2-nyi lapos területek csapadékvizeinek levezetésére megalakult az Alsó-Nyírvidéki Vízlecsapoló Társulat. 1890. Az Aranyos patak kitisztítása, valamint a két partján fekvő 8,2 km2 kiterjedésű mocsaras és forrásos területek iecsapolására nagy-Somkút központtal megalakult a Hidegkúti (később Pusztahidegkuti) Lecsapoló Társulat. 1890. Az Olt völgyének Csíkszereda és Csiktusnád közötti 2 km2 kiterjedésű érdekeltségi területének ármentesítése és öntözése érdekében Csíkszereda székhellyel megalakult az Oltvölgyi Vízi Társulat. 1890. Az Ugocsa vármegyei Tur-Terebes község külterületének Iecsapolására, 11,6 km2 érdekeltségi területtel megalakították a Turcz-patak-vidéki Lecsapoló Társulatot. 1890. 11 Bács-Bodrog vármegyei község, ill. puszta határában fekvő 84,32 km2 vizenyős terület Iecsapolására megalakult a Jegricska Felső Lecsapoló Társulat. 1891. január 1. A vízügyek egységes kezelésére a Földmívelésügyi Minisztérium szervezeti keretei között megalakították az Országos Vízépítészeti Hivatalt (OVH), amely összefogta a tárcán belül működő vízügyi (dunai, tiszai, kultúrmérnöki és vízrajzi) osztályokat. A Hivatal első főnöke Kvassay Jenő lett. Az OVH elnevezése a következő esztendőben Országos Vízépítészeti és Talajjavítási Hivatalra (OVTH) változott, majd 1899-ben újabb elnevezést kapott, s ekkortól Országos Vízépítési Igazgatóság (OVI) címen látta el a földmívelési tárca vízügyi feladatait. 1891. március 6-11. A dunai jeges árvíz súlyos károkat okozott a Szigetközben, valamint a főváros alatti folyószakaszon Csepeltől egészen Sükösdig. A gátszakadások következtében összesen több mint 370 km2 került víz alá, s az ár nem kímélte Tököl, Solt, Sükösd és Csanád községeket sem. Zawadowski munkájának címlapja 1891. április 10. Pekanovits Imre, a Sebes-Körös Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat igazgató-főmérnöke elkészítette a Sebes-Körös és Berettyó folyók közti terület belvízrendezésének tervét. 1891. június A Statisztikai Hivatal megjelentette Zawadowski Alfred „Magyarország vizeinek statistikája" című munkáját, amelyben a szerző először tett kísérletet arra, hogy a vízszabályozások megindulása óta az ország vizeire, vízviszonyaira és vízimunkálataira vonatkozóan az összes fontosabb adatot az állami vízügyi szolgálattól és a hazai társulatoktól összegyűjtse. 1891. augusztus 18. A Tárná recski ágának Recsk és Sírok térségében történő szabályozására, mintegy 4 km2 érdekeltségi területen, Kompolt székhellyel megalakult a Felső- Tarnavölgyi Vízi Társulat. A Társulat székhelye utóbb Sírokra költözött át. 1891. Sátoraljaújhelyen megjelent Szladek Károly főmérnök „A Felső-Bodrogi Vizszabályozó Társulat története 1827-től 1889-ik év végéig" c. könyve, amely a történeti vonatkozásokon túl foglalkozott a területen lévő belvizek levezetésével, s az ezekkel kapcsolatos tervekkel, a társulat pénzügyi helyzetével. 1891. Megalakult az Alsó-Dugvágvölgyi Ármentesítő Társulat, amely aztán 1896-ban egyesült a Vág-Jobbparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulattal. 1891. Szelevény község érdekeltjei megalakították a Szelevényi Ármentesítő Társulatot, amely 1894-ben 18 km2 érdekeltségi területű Szelevény-lstvánházi Ármentesítő és Belvízszabályzó Társulat néven folytatta működését. 1892. március Budapesten megjelent Péch József „Gátvédelem" című munkája, amely az első gyakorlati kézikönyv volt mindazok számára, akik az árvédekezésben műszaki irányítói feladatokat láttak el. 1892. április 21. * Huszár Imre (Fiume) mérnök, 1922-24 között megbízott tanszékvezető műegyetemi tanár, a háború után kiadott első vízépítéstani jegyzet társszerzője, 1925-47 között a Szigetközi Ármentesítő Társulat igazgató-főmérnöke, a MÉLYÉPTERV munkatársa, vízrajzi műszerkonstruktőr. (+ Budapest, 1957. november 2.) 88
