Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése
Gr. Szapáry Gyula, volt miniszterelnök, 1902-1905 között a Tiszavölgyi Társulat elnöke Társulati adatok - 1890. A földmívelésügyi miniszter minden esztendőben beterjesztette jelentését a vízügyekről a törvény- hozásnak. A jelentések tartalmazták a társulatok vízimunkáira vonatkozó főbb adatokat, valamint a vízügyi szolgálat az évi tevékenységét. Kvassay Jenő kezdeményezésére ezek a jelentések 1890-től a Földmívelésügyi Minisztérium kiadásában, a Vízügyi Közleményekben láttak napvilágot. A máig fennálló szaklap első száma 1879-ben jelent meg Kultúrmérnöki Jelentések címmel. A lap később nemcsak a miniszteri jelentéseket adta közre (sőt, ezeket a XX. század első évtizedében már el is hagyta), hanem a vízügyi szolgálatot és a vízmérnöki szaktudományokat érintő cikkeket és tanulmányokat is. Létezéséről azért kell itt említést tenni, mert nagyban hozzájárult a szolgálat és a társulatok mérnökeinek szakmai fejlődéséhez. Kvassay utóbb a társulatokkal kapcsolatos információkat „A vízi társulatokra vonatkozó statistikai adatok" című, évente megjelenő kötetekben adta közre. BUDAPEST, • PATRIA. IRODALMI VÁLLALAT ÉS NYOMDAI nfiSZVÉNYTARSASAÍP' _ 1900. A földmívelésügyi miniszter rendelkezésére minden esztendőben kiadott társulati statisztika címlapja Kormánybiztos, miniszteri biztos Ha egy társulat azért mulasztotta el szabályozási műveinek, vagy védműveinek megépítését ill. kijavítását, mert pénzügyileg zavarba jött - akkor a közmunka és közlekedési miniszter kormánybiztost nevezhetett ki a társulat élére, aki a társulat utólagos megterheltetésére, annak autonómiáját felfüggesztve, végrehajthatta a szükséges munkákat. A folyammérnöki hivatalok áradás idején a vízállásokat jelentették a miniszternek. A miniszter a kapott adatokat a hivatalos lapban közzététette és elrendelte a megfelelő intézkedések megtételét. Az árvíz által érintett társulat, a - miniszter által jóváhagyott - gátvédelmi szabályzatnak megfelelően volt köteles eljárni. Ha szükségesnek látszott (ez egyrészt a miniszter megítélésére volt bízva, de a társulat is kérhette), sor került a miniszteri biztos kiküldésére, akinek utasításait a társulat, és - a gátak fenntartása és védelme tekintetében másodsorban felelős - törvényhatóságok kötelesek voltak elfogadni és végrehajtani. 1888-1889 1888. Zalaegerszegen újraalakult a 15 Zala vármegyei település határban lévő, 1,42 km2 kiterjedésű terület vízmentesítése érdekében a Váliczkavölgyi Vízitársulat. A társulat első megalakulása 1842-ben történt. 1888. Boglár székhellyel átalakult a Balaton Anyavízszabá- lyozási és Lecsapoló Társulat. 1889. február Pekanovits Imrének, a Sebes-Körös Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat igazgató-főmérnökének vezetésével a Baross Gábor miniszternél megjelent mérnökök köszönetét mondtak a Tisza-völgy árvédelmével kapcsolatos törvényjavaslatért, amelynek egyik része szerint a társulati mérnökök a jövőben nyugdíjat kapnának és csak fegyelmi úton lesznek elbocsájthatóak. 1889. június 15. Az országgyűlés által az 1847/8. évi III. te. 14. §-ának módosításáról meghozott 1889:XVIII. te. értelmében átszervezték a minisztériumokat. A törvény június 15-ével megszüntette a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi, valamint a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumokat és ügykörüket a gazdasági fejlődés követelményeinek megfelelően átcsoportosítva szétosztotta az új Kereskedelemügyi Minisztérium és Földművelésügyi Minisztérium között. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter a víziközle- kedési-csatornázási ügyek mellett csak a Vaskapu-szabályozási és a fiumei kikötő építési ügyeket tartotta minisztériuma kezelésében, míg gr. Szapáry Gyula földmívelésügyi miniszter az összes folyószabályozási, ármentesítési és egyéb vízi ügyeket saját minisztériumának felügyelete alá rendelte. Ennek eredményeként a vízmérnöki kara kereskedelemügyi minisztériumból átkerült folyammérnökökkel erősödött meg. Az új Földmívelésügyi Minisztériumban a felállított 16 ügyosztály között a vízi ügyekkel foglalkozó, Rapaics Radó vezette V. Főosztályon belül 3 önálló vízügyi osztály (a tiszai, a dunai, a vízjogi), valamint a Kvassay Jenő vezette Országos Kultúrmérnöki Hivatal, ill. a Péch József irányítása alatt dolgozó Vízrajzi Osztály működött. A minisztériumi vízügyi szolgálat külső szervei a folyam- és kultúrmérnöki hivatalok lettek. 1889. június 26. Az országgyűlés által elfogadott Az 1881 :XLII. te. némely határozatainak módosításáról szóló 1889:XXIX. te. a mentesített árterek kataszteri tiszta jövedelmének megállapításával kapcsolatos védművi költség- és adóvisszatérítés ügyét igyekezett rendezni. 85
