Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése
Az árvizek és az erdők - Beszédes és Kvassay véleménye Az utóbbi évtizedben gyakran beszélünk arról, hogy a Tisza vízgyűjtő területein végrehajtott erdőirtások milyen mértékben járultak hozzá a folyó árhullámainak kialakulásához. A vizek összegyülekezési idejének felgyorsulása, valamint az erdők hiányából fakadó és egyre növekvő talajlesodródás jelenségeinek megfigyelése azonban nem új keletű. A XIX. század két jelentős vízmérnöke is foglalkozott az erdők szerepével, s megállapításaik ma is helytállóak! Elsőként Beszédes Józsefre kell hivatkoznunk, aki már a reformkorban (1839) felfigyelt a problémára: „Hazánkban folyóink ágyainak irtóztató elzátonyítását nem egyébnek, mint az erdők folyóink partjairól, s völgyek meredek oldalairól történő kipusztításának lehet tulajdonítani. Nem is leszünk egészen addig mentesek folyóink kártékonyságától, még azok ágyának szabályozása által sem, míg az erdők vissza nem ültettetnek kopár kősziklás hegyekbe, vízmosta gödrös völgyoldalakba és buckás szélhordta homokba." Fél évszázaddal később (1889), Kvassay Jenő, a vízügyi szolgálat akkori főnöke szintén az erdők víz- és hordalék-visszatartó szerepét hangsúlyozza, ugyanakkor óva int attól, hogy minden vízszabályozási problémára egyedül a fásításban találjanak megoldást: „Amint ...kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az összes hydraulikai tudomány nem lenne képes a Tiszavölgy hegyi erdőségének elpusztulásából eredhető bajokkal és veszedelmekkel megküzdeni, épp úgy vérmes reménység volna az, ha pusztán az erdősítés által akarnák az összes bajokat megszüntetni. Elégséges e tekintetben azon folyók vízemésztésére hivatkoznom, melyekben az erdők a lehető legjobb karban találhatók, mint az Ung és a Latorca vízgyűjtő medencéjében és mégis a lefolyó legnagyobb vízmennyiség másodpercenként és négyszög-kilométerenként óriási értéket ér el." Napjaink tapasztalata, hogy a vízgyűjtők erdeinek szerepe valóban megkerülhetetlen a tiszai vízgondok megoldásában. De azt is látnunk kell, hogy amikor az erdők (a fák és a hozzájuk tartozó termőtalaj) vízfelvevő képességük határára eljutottak, mint a telített szivacs, nem képesek több vizet tárolni, s az újabb csapadékot, vagy az olvadás vizét szinte akadálytalanul továbbengedik. Kölcsönökből kölcsönökbe -1889. A magyar földhitelintézet által engedélyezendő vízszabályozási és talajjavítási kölcsönökről és némely hitelintézetek zálogleveleinek adómentességéről szóló 1889. évi XXX. te. A törvény alapján a Földhitelintézet felhatalmazást kapott a kormánytól olyan záloglevélben köthető kölcsönök nyújtására, amelyeket legfeljebb 50 év alatt, 4,75%-os törlesztési járadék terhel. A jogszabály a záloglevél tulajdonosok érdekében kimondta, hogy a vízszabályozási társulatok addig nem szűnhetnek meg, amíg a felvett kölcsönöket nem törlesztették. Ezenkívül a törvény a záloglevelek kamatjövedelmeinek adómentességet biztosított, az olyan kibocsátó értékpapírjaira, melyek legalább 3 millió korona tartalékalappal rendelkeznek. A kölcsönök visszafizetését tovább erősítették azzal, hogy az állami és községi adók, valamint a vízrendezési kölcsönjáradékok és társulati költségjárulékok után következtek a kielégítési sorrendben minden más adósságokat megelőzve. Ezzel az intézkedéssel a 1880. évi XX. te. által alkotott tiszai kölcsön-alapból kapott 6%-os kölcsönöket át lehetett konvertálni - a kedvező pénzpiaci helyzet folytán - kedvezőbb kamatozású kölcsönre. A társulatok az új konstrukcióval az őket terhelő kölcsönök minden 100 forintja után majdnem 1%-os kedvezményt élveztek. A Tisza-völgyjavára a Jelzálog-Hitelbank sorsjegyeket bocsátott ki Jelzálog-hitelbank sorsjegyek főnyeremény 100,000 IVt osztr. értékben l"!»OU Évente .'I húzás, n/. el#«» liiutt» IMH1 M/.epleinher l.vén! h'uniutüzifc 4 *-ot. mein 11 rrs:letir vevő jurám esik A UarukUoilolmi takarék- é« liitoUzovot Uejet Lnvell./.. félti 1.1. k iiii lMI.nl ;.J<.ilnr-i 20 ho alatti lefixelésre 6 Irt 30 kr, 12 lio alatti lefizetésre 9 Irl 60 kr, Mimién ii)eremen)-tót\*ny. In. n ví»-m h lueltehl vagy m .. ii)«enirny .«'>/! '«w „i ú../«a ........................................ úgy, Imwy urm elei. nyelemet.) lm/,.M.k ..Ik.úm.ival meg egys/ei vagy tobbuőr érintik nyeremény. TISZAVÖLGYI SORSJEGYEK főnyeremény 100.000 fVt oaztr. ért. adómentes. Évente.il húzás u legUMz.elehhi hozás 1884. szeptember 15-én. Kamata tik A ‘Lit mell/ ti részletiu vetni javára esik. E‘,0,1 KoiMugyekre kévéikéit) föltételek melleit ailulnak ki ré-ilelivek 30 ho alatti lefizetésre 5 Irt 30, 12 hó alatti lefizetésre 11 Irt 20. Az cbó rts/liT bellíelcj* nlAn u réMletivben lekülull norsjegy esetlegei, nyereménye .......... r éa/lel ívvevőt illeti. — Vidéki megrendelések |ii>stí.ulalv*riyiiyal esikrtxi.llielnk % pintlalonl.illával elinléxtelnek, idtigl. nyugiéul u fuludúvevaiiy rzolgél. Ulénvéleli megrendelések uem eríUed- lelnek. — Oxluli helyűig Úudapesl. Giielladér s! »*. I. em AZ IGAZGATÓSÁG! Dr. Herloh Károly Peterdy Lajos Lova* Falit Zelguiond 1888 1888. november 12. * Bőhm János (Rödöny - Vas-megye/Burgenland), vízmérnök, a Szekszárd-Bátai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat igazgató-főmérnöke, később az öntözési kérdések szakértője. (+ Budapest, 1962. október 20.) 1888. november 21. + Herrich Károly (Budapest) vízmérnök, aki a múlt század második felének Tisza-szabályozási munkáiban jelentős szerepet játszott. 1846-ban már Tisza-szabályozási főmérnök, majd az önkényuralom ideje alatt a szabályozási munkák legfőbb irányítója egészen 1879-ig. Szakirodalmi munkássága jelentős, tanulmányai elsősorban a Tisza és a budapesti Duna-szakasz szabályozásáról szólók, a mérnökegyelet közlönyében jelentek meg. A Magyar Mérnök és Építész Egyletnek alapító tagja, s a vízépítészeti szakosztálynak éveken át elnöke volt. (* Makó, 1818. december 4.) 1888. december 16. * Khuen Fléderváry Károly gr. (Zágráb), nagybirtokos, politikus, a Szigetközi Ármentesítő Társulat elnöke, a Tisza-Dunavölgyi Társulat alelnöke, majd elnöke, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke. (+ Budapest, 1960. június 1.) 1888. A Bocsár-Tiszahegyesi Ármentesítő Társulat Bocsár község (Torontál vm.) határában Lisznyai Damó Tihamér főmérnök tervei alapján megépítette az első, kettős hasznosítású (belvízátemelő, ill. öntözővíz-kivételi) szivattyútelepet. Gr. Tisza István társulati elnök 1888. Az érdekeltek mátészalkai gyűlésükön megalakították a Szamosbalparti és Krasznaszabályozó Társulatot. Elnökké gr. Tisza Istvánt, a későbbi miniszterelnököt választották. 83
