Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A szegedi árvíz és a vízjogi törvény megszületése
Külföldiek a töltések fenntartásáról - 1879 A töltések fenntartása körül nem volt mindig minden rendben. A szegedi árvíz után a Tisza völgyét bejáró külföldi szakértői bizottság a látottak és tapasztaltak alapján következőket állapította meg: „Látva a töltések gondozásának tökéletlenségeit és némelykor teljes hiányát, mely azok épségben tartását illetőleg gyakran nagy hosszakon előfordul, és azon gondatlanságot, mellyel a szakadások kijavíttatnak, a bizottság kötelességének tartja erre a kormány figyelmét felhívni, mert kárbaveszett fáradtság költséges töltéseket építeni, ha ezeknek karbantartása elmulasztatik. Példákat hozhatnánk fel, hogy töltések, melyek egy építkezési hiba folytán elszakadtak, a jövő árvízkor ugyanazon a pontokon söpörtettek el, egyedül azért, mert rosszul és hanyagul javíttattak ki. A bizottság tehát arra szorítkozik, hogy egy általános szabályzat felállítását sürgesse, mely kötelező legyen mindenkire nézve, legyen az társulat vagy magánember, aki a töltések fenntartásáról gondoskodni tartozik... Egy társulat sem szegülhetne ellen egy ilyen szabályzatnak, veszélyeztetett önkormányzatát emlegetve. Ha töltéseit elhanyagolja, nemcsak a védelmére bízott területet kockáztatja, de a szomszéd társulatokét is; nem engedhető tehát meg neki, hogy töltéseit hanyagul gondozza, s a kormánynak ilyenkor nemcsak jogában áll, de kötelessége is közbelépni...''. A javaslatok megszívlelése a társulatokra maradt. Egy holland mérnök a Tiszánál Van Diermen Herman holland vízépítőmérnök szakmai pályafutásának kronológiája 1846. szeptember 23. A hollandiai Haarlemben születik 1853-57. Alsó népiskolát végez szülővárosában, majd ugyanitt végigjárja 1863-ig a felsőiskolát is 1863-67. június Diplomát szerez a delfti műegyetemen 1867. Számtantanári képesítést is szerez Haarlemben 1867- 68. Adrianus van der Stenz műépítésznél dolgozik 1868- 1872. Mint állami mérnökjelölt az Észak-Hollandiai állami főmérnök, báró Ortt mellett dolgozik. Esténként segédtanárként oktat a haarlemi iparosiskolában 1870. Állami vízmű-felügyelői vizsgát tesz 1872. július 1. A belügyminiszter kinevezi állami mérnöknek és augusztustól az állami országút-építkezéseken dolgozik Amsterdam és Utrecht, ill. Amsterdam és Amersfoort között 1875-1876. A tengeri védgát és világítótornyok építkezésénél működik 1876. szeptember - 1878. június Az Észak-Hollandiai Csatorna kikötőműveknél dolgozik 1878-1879.augusztus AZeeland tartományi Nord Beveland- nál nagy tengeri védgát- és kikötőépítési munkákat vállal, mint III. osztályba sorolt állami mérnök 1879. augusztus 29.- 1880. december A szegedi árvíz hírére Magyarországra költözik 1881. január - 1881. május Uradalmi mérnök gr. Lónyay Menyhért Kótaj-lbrányi birtokán 1881. május - 1883. április Ideiglenes mérnök a Felső-Szabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat Nyírvízgyűjtő csatorna- és zsilipépítési munkálatainál 1883. április 14. - 1885. december 31. Segédmérnök a társulat Berettyóújfalui szakaszán 1886. január 1. - 1894. április 5. Szakaszmérnök a Berettyó- Körösi Vízszabályzó és Ármentesítő Társulatnál, majd a Mezőtúr-Mesterszállási Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnál. 1880. április 28. Az országgyűlés az előző évi árvíz nyomán bajbajutott tiszai társulatoknak a XX. te. (A Tisza és mellékfolyói mentén alakult vizszabályozó és ármentesítő társulatok, valamint Szeged részére adandó állami kölcsönről szóló törvény) meghozatalával sietett segítségére, amely lehetővé tette a társulatok és Szeged városa számára, hogy megrongálódott töltéseik kijavítására és méreteik növelésére, valamint a kárvallott lakosok lakóházainak felépítésére állami kölcsönt vehessenek igénybe, összesen 40 millió forint értékben. 1880. szeptember Pest vármegye felszólította az érdekelt birtokosokat, hogy a Galga patak szabályozása érdekében társulattá alakuljanak. 1880. október Az árvíz tapasztalatait levonva a Percsóra-Szegedi Tiszaszabályozási Társulat feloszlott és új működési területtel megalakult a Sövényháza-Szegedi Armen- tesítő Társulat. 1880. december 12. A Tisza Kálmán miniszterelnök a lemondott gr. Szapáry István helyett Radó Kálmán vármegyei főispánt nevezte ki kormánybiztosnak a Rábaszabályozó Társulat élére. 1880. 95 km2-nyi mocsaras terület birtokosai Ungvár központtal megalakították a Szenna-Blatta Mocsárlecsapoló Társulatot. 1880. Befejezték a Nyírség belvizeinek felfogására Berkesz és Vencsellő között 44,6 km hosszúságban kiépített Lónyay-csatorna munkálatait. 1881. január 3. * Kriston Ferenc (Kemecse) mérnök, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízelvezető Társulat igazgató-főmérnöke. (+ Nyíregyháza, 1942. január 30.) 1881. tavasz Újabb, minden korábbit meghaladó árvíz vonult le a Tiszán, amely a Felsőszabolcsi Armentesítő Társulatnál kialakult szakadások következtében 250 km2-t öntött el, majd Körösök árhullámával találkozva a legnagyobb károkat a Körös-Tisza-Maros szögében okozta. Összesen öt társulat érdekeltségi területét érintette a kitört áradás. Ennek hatására egységesítették a töltésméreteket, amelyet a május 31-én meghozott A Tiszavölgy ármentesitése érdekében a kormány által teendő intézkedésekről szóló 1881 :LII. te. is előírt. 1880-1881 Árvédelmi töltés hullámverés elleni karózása 69
