Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A szegedi árvíz és a vízjogi törvény megszületése
1878. A Tiszán kialakult árvíz 43 társulati érdekeltségbe tartozó község területét érintette, elöntve összesen 403 km2-t. 1878. Tiszasüly határában Sajtoknál, a Heves-Szolnok- Jászvidéki Ármentesítő Társulat területén a Sajfoki Belvízszabályozó Társulat megépítette az ország első belvízszivattyú-telepe. Az angol gyártmányú gőzüzemű gépek - amelyek másodpercenként 1,3 m3 víz átemelésére voltak képesek - mind a mai napig megtalálhatók a védett műszaki emlékként nyilvántartott szivattyútelepen. Jóllehet a következő esztendő augusztusában a szivattyútelep kifogástalanul működött, a munka nem lehetett eredményes, hiszen a Laskó-patak és a Hanyi-ér szabályozatlan külvizei továbbra is akadálytalanul folytak az árterületre. A sajfoki telep a kül- és belvizek alig több mint egytized- ét tudta átemelni a Tiszába. A Sajfoki Belvízszabályozó Társulat hamarosan csődbejutott. 1878. Budapesten megjelent Dékány Mihály min. osztálytanácsosnak A magyarországi ármentesítő társulatok c. összeállítása, amely 59 társulat legfontosabb statisztikai adatait (a megalakulás éve, a megépített töltések hossza, a befektetett költségek, stb.) összesítette. 1878. A Hortobágy, Kösely és Kék-Kálló vizeinek a Hármas- Körösbe való becsatornázása érdekében és a 1138 km2 érdekeltségi terület ármentesítése érdekében Karcag székhellyel megalakult a Hortobágy-Berettyóvidéki Belvizeket Szabályozó Társulat. 1879. télutó-tavasza A Rába rendkívüli árvize töltésszakadásokat okozott, amelynek következtében a kiömlő víz átfolyt a Marcal völgyébe. A bekövetkezett károk, az amúgy is belső ellentétektől legyengített Rábaszabályozó Társulatot teljes anyagi válságba sodorták, így a kormányzat gr. Szapáry Istvánt kormánybiztosnak nevezte ki a társulathoz. 1879. március 1. Az országgyűlés által megszavazott 10 000 forintnyi fejlesztési keret felhasználásával, a Földmívelés-, Iparés Kereskedelemügyi Minisztérium szervezetén belül, Kvassay Jenő vezetésével megkezdte működését az - abban az évben már négy mérnököt foglalkoztató - kultúrmérnöki intézmény. A következő évben megindult a törvényhatóságoknak kultúrmérnöki kerületekbe való szervezése. A kerületek 1885-ben önálló helyi hivatalokká alakultak. 1878-1879 A Tisza szabályozásának első időszakáról Az első, 1846-79 közötti időszak során végrehajtott Tisza-szabályozás hibáit számos szakmunka elemzi. A vizsgálat során azonban nem lehet eltekinteni attól a ténytől, hogy a részletterveket készítő társulati mérnök mennyire kiszolgáltatott helyzetben volt a társulatokban szavazattöbbséggel rendelkező föld- tulajdonosokkal szemben. A töltések vonalozása tekintetében előzetesen meg kellett egyeznie a területileg érintett birtokosokkal, mivel az érdekeltek nem voltak kötelezhetők arra, hogy költségükön számukra hátrányos következményekkel járó munka épüljön. Lényegében egészen az 1881. évi XLI. te., az úgynevezett „kisajátítási törvény" hatályba léptéig nem volt mód, a helyes vonalvezetésű árvédelmi töltések építése érdekében, a megfelelő folyó menti területek kisajátítására. így azután 1881-ig a mérnöknek-a hatályos törvényeknek megfelelően - alkalmazkodnia kellett az egyes nagybirtokosok érdekeihez, kívánalmaihoz. Sajnos a mérnök anyagi megbecsültsége sem volt olyan mértékű, hogy egzisztenciális függetlenségére támaszkodva kiállhasson a műszakilag egyedül helyes szabályozási elképzelései mellett. Mindezek érthetővé teszik, miért történt annyi kényszerű megalkuvás a tervek elkészítése és a kivitelezés során. Társulat a nyírségi vizek szabályozására Az 1846-ban megalakult Felsőszabolcsi Ármentesítő Társulat 1856-ban kezdeményezte az érdekeltek ösz- szehívását olyan célból, hogy a Nyírségből érkező vizek összegyűjtésére létesítsenek egy főcsatornát. Az ottani birtokosok joggal sérelmezték, hogy míg a Tisza szabályozásával a Rétközt a folyó áradásaitól megvédték, addig a nyíri vizek továbbra is elárasztják, és művelésre alkalmatlanná teszik területeiket. A probléma megoldására egy nyíri vizeket befogadó főcsatornát akartak létrehozni - ez lett a későbbi Lónyay főcsatorna - mellyel közvetlenül a Vízimunka a Körösök völgyében 62
