Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)

A szegedi árvíz és a vízjogi törvény megszületése

Tiszába lehetett volna vezetni a vizeket. Több alka­lommal is értekeztek a felsőszabolcsi és a nyírségi nagybirtokosok erről a kérdésről, azonban a nyírsé­giek a hozzájárulásukat azzal tagadták meg, hogy a Nyírvíz természet adta esés folytán és a vármegyei hatóság által létesített árkokon keresztül folyik észak felé, így a felsőszabolcsi társulatnak magának kell a védelméről gondoskodnia. A munkálatok azonban mégis elkezdődtek, de 1863-ban akkora aszály pusz­tított, hogy minden félbemaradt. Az 1870-es években a korábbi aszályos éveket egy na­gyon bő csapadékú időszak követte. A talajvíz rend­kívül magasra emelkedett és ismét előtérbe került a kérdés, mivel a földek víz alatt voltak, a közlekedést is akadályozta a kialakult vízállások sokasága, ráadásul mindez kedvezőtlen hatással volt a közegészségügyi állapotokra is. Az akkori magyar királyi közmunka és közlekedésügyi miniszter Beöthy Lajost, Heves vármegye főispánját kormánybiztossá nevezte ki és utasította, hogy a nyíri érdekeltséget az 1871. évi XXXIX., és az 1874. évi XI. törvénycikk alapján társulattá alakítsa. Az érdekeltség 1876. május 10-i közgyűlése ideiglenes választmányt alakított. Ez a választmány bízta meg Szeszich Lajos mérnököt, hogy összeállítsa az érdekelt birtokosok névjegyzékét és az árterület kimutatását. A Felsö-Tisza-vidék társulati viszonyai Pályázat. A Sebes Körös vizszabályoző és ármentesitö társulatnál azonnal alkalmazást nyerhet ol\ műszakilag; képzett egyén, ki a műszaki ártérfejlesztés külső és belső munkálatainak minden ág i .iial-an teljes jártassággal bir. \ jelzett téren teljesített -mI- gála tokról szóló bizonyítván vök alulírotthoz mutalamlók be. \alaminl ugyanitt szerezhetők he az ez iigvban esetleg kívánt részletesebb felvi­lágosítások is. Az állás legkésőbb f*. é. niárczius hó 10-ik napjáig fog belőllelni. Nagyvárad. 1805 február hó 10-én. Pekanovits Imre, tá i. igniigi» é-fömérnük „Műszakilag képzett egyén"kerestetik Pályázat mérnöki állásra A fekete és pécsi vízszabályozó társulatnál állandó mérnöki állás rendszeresíttetvén, erre ezennel pályá­zat hirdettetik. Ezen állomással a szükséges fuvarokon kívül 600 frt évi fizetés van összekötve, mely összeg ne­gyedéves utólagos részletekben a társulat pénztárából fog kiszolgáltatni. - Pályázni szándékozók szíveskedje­nek technikai ismereteikről, eddigi foglalkozásukról s különösen a vízépítészetben való jártasságukról szóló bizonyítványokkal támogatott írásbeli folyamodványa­ikat folyó évi november hó 10 edikéig Pécsett az alulírt elnöknél benyújtani. Pécs, 1878. szeptember 29. Baán József őrkanonok, mint társulati elnök Jellemző a korszakra, hogy akkor még a mérnöki állás betöltéséhez nem kértek mérnöki oklevelet, lényegé­ben bárminemű műszaki végzettség megfelelő gya­korlattal és ajánlólevelekkel elég lehetett a mérnöki állás betöltéséhez. Baja - Kápolna utcai árvíztábla 1879. március 12. A Nyírségben keletkező belvizek lefolyásának biz­tosítására, egyes nyírségi völgyek csatornázására Nyíregyháza székhellyel Beöthy Lajos kormánybiztos kezdeményezésére, Szeszich Lajos mérnöki vezeté­sével megalakult a 305,6 km2 érdekeltségi területű Ny írvízszabályozó Társulat. A társulat elnökévé Mailáth György országbírót választották, ám az elnök szoros elfoglaltságai miatt nem tudta tisztét betölteni, így a következő hónap 18-án tartott közgyűlés gr. Károlyi Ti­bor választmányi tagot választotta meg „egyhangúlag és közakarattal" a társulat elnökévé. 1879. március 12. A korábbi maximumokat meghaladó árvíz elpusztítot­ta Szeged városát és a környező településeket. Csak­nem 100 000 ember vált hajléktalanná, s a halottak száma is meghaladta a 150-et. Az okozott anyagi kár 33 millió koronára rúgott. Az országot és a nemzet­közi közvéleményt is megrázó katasztrófa, amely a kormányt addig követett vízügyi politikájának felül­vizsgálatára kényszerítette, fordulópontot jelentett a Tisza-szabályozás történetében. 1879. március 19. Az uralkodó, I. Ferenc József Tisza Kálmán miniszterel­nök társaságában meglátogatta a hullámsírba szédült Szeged városát, s elhangzott a királyi mondat:„Szeged szebb lesz mint valaha...". Ugyanezen a napon a kor­mány bejelentette a képviselőházban, hogy a Tisza- szabályozás addigi menetének áttekintésére és a to­vábbiakban teendő intézkedésekre vonatkozóan pár­tatlan külföldi szakemberek véleményét fogja kikérni. Péchy Tamás közmunka- és közlekedésügyi miniszter ennek alapján megkeresést intézett a német, francia, olasz és holland kormányokhoz, melyben kérte a szak­értő mérnökök kijelölését. 1879. március A Tiszavölgyi Társulat központi bizottságának ülésén a kormányzati tényezőknek megoldandó állami fel­adatként felvetették a Tisza újabb vízrajzi felvételének elkészítését és a rendszeres hidrográfiai adatgyűjtést. 1879. június 11. Az országgyűlés által elfogadott A vízszabályozási társulatokról szóló 1871. évi XXXIX. törvénycikk módo­sításáról és kiegészítéséről szóló XXXIV. te. - az 1871. évi társulati törvény módosításával - gondoskodott a vízszabályozó és ármentesítő társulatok fokozottabb állami felügyeletéről és a társulatok állami támogatá­sáról. A jogszabály azt is kimondta, hogy hatálya alá nemcsak a társulatok, hanem azon birtokosok is alá vannak vetve, akik egy-egy öblözet egyedüli tulajdo­nosaként árvédelmi munkálatokat végeznek. 1879 63

Next

/
Thumbnails
Contents