Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A szegedi árvíz és a vízjogi törvény megszületése
nak és fejlesztésének, a csatornák kiásásának és bővítésének. Ilyenkor lehetett olcsóbb munkaerőhöz jutni, s a száraz földből félannyi költséggel, szilárdabb építményeket emelhettek volna, mint a vízzel, sárral, esőzéssel folytatott küzdelmek idején. Bezzeg más volt a helyzet a nedves, csapadékos esztendőkben. Az ár- és belvizek nagy tömege a legtöbb helyen készületlenül érte a társulatok védműveit. Lázas sietség kezdődött, hogy a korábban elmulasztott munkákat bepótolják. Azonban a feneketlen sár, az esős, fagyos, olvadásos időjárás miatt szinte lehetetlen volt dolgozni. Ilyenkor azután ismét sürgőssé vált az évek óta elhanyagolt, hányt-vetett műszaki tervek és ügyek elintézése. A tervek sorsa kivált tanulságos volt. A helyszíni eljárások, a hatósági tárgyalások, határozatok utáni fellebbezések, visszaküldések és újabb felterjesztések hosszú útja néha esztendőket vett igénybe. Időnként egy-egy ügydarab - mint a híres tengeri kígyó - a vízügyi szakosztály mérnökeinek közrémületére fel-felmerült a minisztériumra zúdított beadványok árjából. A kislétszámú műszaki apparátus, kellő idő híján, nem tudott az ilyen ügyek részleteibe beletemetkezni, s a tervek sorsát képtelen volt hatékonyan elintézni. Nem egy esetben a könnyebb megoldást választva, érdemleges elbírálás nélkül, némely melVersenytárgyalási hirdetmény. A Ti»/a torok fölötti Ouna-ozakaozon <• i • v 1.. i, v,,ui.,lm) i.m " mintegy 927800 köbméternyi földmunkából 22.58000 köbméternyi kőbányáéból. 1900 00 m kókirakatbol <11,95 00 ka vlcaágyazat kéozltéaböl. 2270 00 mJ rüzseburkolatbol 3260 00 köbméternyi rözoepokrécból és 3650 00 f. méternyi fa boronáé mü készítésből álló mederrendezés vállalatba adása céljából roMmlvaMsÉgyl in. kir. minisztérium tnndosloriiiól>.<n f. évi május hé 28-án déli 12-én tartandó nyilv.imm vrrHony liiruynl ih lur.leltetik A nxóhttii forgó ineiliTreiulexóió iiinnkilk li*rvir«:i.< \..lumim a kólóm ló -z.rzóil.S mintája 6a nr. ónnak kinuéaáll» r. «/. l k. |HSÍ lendó általános és részi* les építési feltételük iigy m iukúlóni- ,”'n “ ajsnlsii felültelek az újvidéki m. kir. folyammérnökl híva tálnál megtekinthetők, hol ••grnzersinintl nr. ni.tnlali mint.i i- inegsxereehetó. Krlt Budapesten, 1891. májún l.ó 7-én. FöldmivelésUgryi m. kir. miniszter. lékkörülménybe belekapaszkodva további alapos kivizsgálásra, kiegészítésre visszaküldték az egész ügyiratot a felterjesztő hatóságnak. A különösen bonyolult ügyeket csak akkor vették komolyan kezelésbe, ha valamely felsőbb utasítás, vagy „hathatós érdek" erre kötelezte őket. Azonban necsakemberi gyarlóságot sejtsünk az efféle „ügyintézés" mögött. A tapasztalt mérnökök elégtelen száma miatti túlterhelés mellett, az alkalmazható, sok vitás kérdésre feleletet adó vízjogi törvények hiánya is kerékkötője volt az érdemi munkának. 1877. augusztus 27. Kvassay Jenő a „Körösvölgyi gazdasági viszonyok"-ról írott tanulmányában kifejtette a lecsapoló csatornák öntöző csatornaként való kiépítésének és használatának szükségességét. Ugyanezt a gondolatot folytatta tovább gr. Lónyay Menyhért „A vízszabályozási társulatokról különös tekintettel az öntözés kérdésére" című cikkében azzal, hogy az öntözőcsatornákat hajózhatóvá kívánta fejleszteni. 1877. szeptember 12. A közlekedési- és közmunkaügyi miniszter elfogadta a Nagybecskereki Tiszai Ármentesítési Társulat alapszabályait, s ezzel a társulat működése hivatalos ténnyé vált. 1877. Az előző évi dunai árvíz hatására megalakult a Mohács-szigeti Dunavédgát Társulat, de kellő összműkö- dés hiányában feloszlott és csak magántöltések épültek az érintett folyószakasz mentén. 1877. Megalakult a Sajfoki Belvízszabályozó Társulat, hogy a sajfoki zsilip mellett megépítse gőzüzemű belvíz- szivattyű-telepét, amellyel új korszakot nyitott a hazai belvízrendezések technikai fejlődésében. 1878. január 12. A pénzügyminiszter 16159. sz. alatt körrendeletét adott ki az ártéri földbirtokosoknak járó adókedvezmények tárgyában, elsősorban azért, mert az adóhatóságok és maguk a birtokosok is a különféle törvényeket és rendeleteket eltérően értelmezték. 1878. január 20-21. Az önkényuralom idején feloszlatott Tiszavölgyi Társulatot 25 társulat újra megalakította. 1878 tavasza A párizsi nemzetközi kiállításra Dékány Mihály minisztériumi mérnök kimutatást készített a hazai társulatokról, s ott azt az adatot adta közre, hogy 1876-ig 59 társulat 20 686,75 km2 területének ármentesítése és a művek fenntartása addig 35 843 280 Ft-ba került. 1878. május 27. * Imre János (Nyíregyháza) vízmérnök, a Nyírvízszabályozó Társulat igazgató-főmérnöke, a társulat belvízi műtárgyainak korszerűsítője és fejlesztője. (+ Nyíregyháza, 1957. február 15.) 1878. augusztus-szeptember A Mindszent-Apátfalvi Ármentesítő Társulat főmérnöke, Szojka Gusztáv a hullámverés elleni védelem érdekében - az országban első ízben - próbaképpen téglaburkolattal vont be egy 1048 m-es gátszakaszt. 1877-1878 Gr. Lónyay Menyhért, a Tiszavölgyi Társulat elnöke A Tiszavölgyi Társulat és elnöke Az új alapítólevél szerint: „A Tisza völgyében működő társulatok Tiszavölgyi Társulat elnevezés alatt egységes társulattá szövetkeznek oly célból, hogy a vidéki társulatokat támogassák azon feladatukban, hogy földjeiket a folyók káros kiöntéseitől megmentsék, a belvizeket lecsapolják és öntözésre felhasználják." A két évvel korábbi árvíz hatására gr. Lónyay Menyhért elnöksége alatt újjáalakult szervezet erőteljes tevékenységet fejtett ki a Tisza-szabályozás során elkövetett hibák és mulasztások helyrehozása, a munkálatok befejezése és a kormány vízügyi politikájának megváltoztatása érdekében. Az új elnök kellő politikai súllyal tudta képviselni a társulatokban tömörült birtokosok érdekeit, hiszen már az alakuláskor Széchenyi szövetségese volt a Tisza-szabályozás nagyvállalkozásában, a szabadságharc utolsó három hónapjában pedig pénzügyi államtitkári posztot töltött be. A kiegyezés első kormányában pénzügyminiszter, majd közös pénzügyminiszter, 1871-72 között pedig az ország miniszterelnökeként vállalt politikai közszereplést. 61
