Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A szegedi árvíz és a vízjogi törvény megszületése
1872 1872-1873 1872. február 2. + Horváth László (Beszterce) királyi mérnök, a Felső- Szabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat szakaszmérnöke. (* Alsó-Zsolca, 1822.) 1872. március 17. * Viczián Ede (Tápiófarmos) mérnök. Magyarország vízerőinek felmérésével úttörő munkát végzett a vízerőhasznosítás, ill. a tervszerű vízerőgazdálkodás előkészítése terén. A Tanácsköztársaság bukását követően ő volt a vízrajzi szolgálat főnöke, s jelentős szerepe volt abban, hogy a trianoni békeszerződést az utódállamokra is kötelezettséget jelentő vízügyi rendelkezésekkel egészítsék ki. 1927-ben az Országos Vízépítési Igazgatóság vezetője volt. (+ Budapest, 1931. szeptember 19.) 1872. július 12. * Gillyén Sándor (Szatmárnémeti) mérnök, a Muraszabályozási munkák vezetője, a FM vízépítési kerületi felügyelője, a Rábaszabályozási Társulat igazgató-főmérnöke. (+ Budapest, 1942. november 12.) 1872 nyarán A már 1868-ban megkezdett társulati mozgolódás beérett, s ennek eredményeképpen, Képessy József főmérnök tervei alapján a Duna és a Tisza közötti, Csurogtól Újvidékig terjedő mintegy 248 km2 árterület birtokosai Titel központtal megalakították a Titeli Tisza-Duna Töltés Fenntartási Társulatot. A szükséges költségek előteremtése érdekében Örményi József kir. biztos a társulat autonómiáját felfüggesztette, s a társulat élére Nikolics Szvetiszláv zsablyai szolgabírót 1874-ben kormánybiztossá neveztette ki. 1872. október Képessy József szabályozási tervei alapján a korábbi Temes Szabályozó Társulat helyett 2460 km2-re bővített érdekeltségi területtel újraalakult a Temes- Begavölgyi Vízszabályozó Társulat. 1872. október 29. Megalakult a Pestmegyei Sárközi Duna Védgát és Csatornázási Társulat. 1872. december 17 + Andrássy György gróf (Bécs), földbirtokos, a Tisza- völgyi Társulat alapító szervezője, az MTA alapító tagja. Széchenyi támogatója a Lánchíd és a vasút létesítéséért folytatott küzdelemben; a tiszai vaspályatársaság és a felső-magyarországi bányaművelő egyesület elnöke; ismeretes néhány cikke és munkája az említett kérdésekkel kapcsolatban, (pl. Budapestnek árvíz ellen megóvásáról. Pest, 1845.) (* Kassa, 1797. február 5.) Gr. Andrássy György 1872. Három évi munka eredményeképpen Szekszárd és Báta között több mint 41 km hosszban befejezték a Szekszárd-Bátai Dunavédgát Társulat árvédelmi töltéseinek építését. 1872. Megjelent id. Krisztinkovich Ede „Túldunai közép- s felvidék vizeinek szabályozásáról" c. röpirata, amely jelentős lökést adott a következő esztendőben a Rábaszabályozó Társulat megalakulásához. 1872. A Gyula, Békéscsaba és Kígyós községek határában lévő vízjárta területek lecsapolására, Békéscsaba székhellyel megalakult a Kígyósi Vadvíz Társulat, amely 1886-ban vízhasználati társulattá alakulva felvette a Kígyós-Gyula-Csabai Vízi Társulat nevet. 1873. május 13. A Szegszárd-Bátai Dunavédgát Társulat befejezte a területén keletkező belvizek levezetését lehetővé tevő bátai zsilip építési munkáit. A műtárgy azonban, alig tíz hónappal a megépítés után, egy közepes nyári árvíz alkalmával összedőlt és a töltés is beszakadt. A katasztrófa következtében Báta-Bátaszék-Alsónyék határában kb. 17 km2 került víz alá. 1873. augusztus 6. A Közlekedési és Közmunkaügyi Minisztérium 1871. év végi felkérésere Újházy János királyi főmérnök elkészítette és nyomtatásban is megjelentette a „Rába, s a vele összefüggő Rábcza, Répcze, Kisrábatorok és Marczal szabályozása és csatornázása, továbbá a Hanyság és a Fertő-lecsapolása" terveit. 1873. november 15. A Rába rendkívüli árvizének hatására a Rába vízrendszeréhez tartozó folyók és vízfolyások, valamint az azokra települt malmok rendezése érdekében, az Újházy János főmérnök által készítetttervek alapján, az érintett birtokosok Győrben Örményi József kir. biztos kezdeményezésére megalakították a Rábaszabályozó Társulatot. A társulat elnöke Szabó Kálmán, igazgatója Krisztinkovich Ede lett. Az 1898 km2 ármentesítésére tervezett munkálatokat nem kis nehézségek legyőzése után 1886-1895 közötti években be is fejezték. 1873. november Hevessy Károly, vajszkai uradalmi mérnök tervei alapján a Duna és a Zsiva bal partján, Gombos, Kupuszina és Vajszka között lévő 71 km2 terület ármentesítése és belvizeik levezetése érdekében Bogojeva székhellyel, Gromon Dezső elnöklete alatt megalakult a Gombos-Vajszkai Ármentesítő Társulat. A társulat az érdemi munkákhoz csak évekkel később, 1878-ban fogott hozzá. 1874. január Elcsitult az utolsó nagy kolerajárvány Magyarországon, amely mintegy 250 ezer áldozatot szedett szerte az országban, s hosszú évekre visszavetette a népesség szaporodását. A járvány kórokozója elsősorban az állóvizekben és pocsolyákban tenyészett, s az elvégzett társulati mocsárlecsapolások, vízrendezések sokat segítettek e közegészségügyi probléma megoldásában. 1874. február 15. A Gerje és Perje vízfolyások vizeinek a Tiszába való bevezetése érdekében 67 km2 érdekeltségi területen Nagyabony székhellyel újra megalakult a Gerje és Perje Vízszabályozó Társulat. A Gerje vízfolyás és a Gerje-Perje főcsatornák közös szakaszának szabályozási terveit az 1880-as évek második felében Háy Mór társulati mérnök készítette el. 1874. március 24. A Zala Szabályozási Társulat Baán Kálmán elnöklete alatt újraalakult, s bevonta a társulatba a balatonhíd- végi és a balatonmagyaródi birtokosokat. A társulat 1894-ig elvégeztette a szabályozást Balatonhídvégtől felfelé Kehidakustányig, és lefelé a Kis-Balatonon keresztül egészen a Fenéki-hídig. 1873-1874 Zala-szabályozási terv részlete 58
