Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)

A Tiszavölgyi Társulat előzményei és kezdetei

I II í A sárközi társulat alakulása A Sárközben élő érdekeltségben már az 1862-es ár­vízkatasztrófa után érlelődött a meggyőződés, hogy ha nem lehetséges az egész ártérben megalakítani a társulatot, úgy meg kell alakítani az alsó részén. így ki lehet kényszeríteni az ártér felső érdekeltségét, hogy társulattá alakuljon. Még nem jelent meg az 1871. évi XXXIX. törvény, csak a sárközi lapokban közölt írások­ból lehetett következtetni arra, hogy könnyítések vár­hatók, Kalocsa város néhány lelkes polgára már fog­lalkozott a társulat megszervezésével. Élükön Gajáry Antal, Solt-Közép járás főszolgabírója, aki megnyerte Haynald Lajos érsek támogatását. Moder Ferenc „A Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulat huszonkét éves történetéiben olvashatjuk: „...köztudomású, hogy a boldogult érsek a vidék anyagi viszonyai iránt is mindig melegen érdeklődött és amint megígérte az ármentesítési és lecsapolási ügy támogatását, az aka­dályok nagy része ezáltal megszűntnek volt tekinthető, nemcsak azért, mert az érseki uradalom ezen ártérben a legnagyobb területet bírja, de főképp azért hogy így biztosak voltunk abban, hogy, az érsek fáradságot nem ismerő tevékenysége, áldozatkészsége és a jóakaratú támogatása mellett minden nehézséget könnyen le fo­gunk küzdhetni". Végül 1872 októberének végén a Duna bal partján Dunapataj és Szt.István közötti területek ármente­sítése, valamint a Kalocsai Sárköz belvizeinek leve­zetése érdekében - 682 km2 érdekeltségi területtel - megalakult a Pestmegyei Sárközi Duna Védgát és Csatornázási Társulat. A társulat elnökévé Flaynald Lajos kalocsai érseket választották. A kalocsai szék­helyű társulat már a következő évben megkezdte a munkát, amellyel 53 km-re, egészen Dunapatajig meghosszabbították árvédelmi töltésüket. Száraz Fertő A Fertő-tó kiszáradásainak történetében XIX. századi volt a legnevezetesebb. A tó apadása már 1854-ben megkezdődött és 14 év kedvezőtlen csapadékjárása vezetett ehhez az állapothoz. 1866 júliusában a víz szinte teljesen eltűnt belőle. A fennmaradt iszap any- nyira telítődött vízzel, hogy veszélyes volt járni ben­ne. A part menti birtokosok között vita alakult ki, a szárazzá vált területek mezőgazdasági hasznosítása tekintetében. A hosszú pörnek a természet vetett vé­get. 1886-ban márteljesen megtelt vízzel a tó medre. A Tolna vármegyei Sárköz térképe A Fertő tó látképe Sopron felöl 1870-1871 1870. október 3. A Tisza felső szakaszának árvize a Beregmegyei Vízsza­bályozó és Ármentesítö Társulat töltését átszakította és 70 km2-t elöntve 10 község területét érintette. 1870. november 13. * Mezössy Béla (Tolcsva) földbirtokos, 1906-10 kö­zött földmívelésügyi államtitkár, 1917-18 között földmívelésügyi miniszter, a Nyírvízszabályozó Társu­lat elnöke. (+ Újfehértó, 1939. január 19.) 1870. A gátak hullámverés elleni védelmére az első szilárd rézsűburkolatot - szárazon rakott terméskőből - a Bodrogközi Társulat radi szakaszán készítették. 1871. május 7. * Károlyi Gyula gr. (Nyírbakta) nagybirtokos, politikus, külügyminiszter, 1931-32 között miniszterelnök, az Aradmegyei Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat elnöke. (+ Budapest, 1947. április 23.) 1871. május 26. Békéscsabán - Sztraka Ernő mérnök tervei alapján - megalakult a Kígyósi Vadvíz-Csatorna Társulat. A tár­sulat első elnökévé Laczay Józsefet választották meg. 1871. június 10. Megjelent A vízszabályozási társulatokról szóló 187TXXXIX. törvénycikk. 1871. június 10. Az országgyűlés elfogadta A gátrendőrségről szóló 187TXL. tc.-et. 1871. július 31. * Károlyi Sándor (Varasd) mérnök, a FM Vízügyi Fő­osztálya kultúrmérnöki ügyosztályának vezetője, az Ecsedi láp-, valamint a Szamos-szabályozás miniszteri biztosa. (+ Budapest, 1933. augusztus 21.) 1871. * Palasovszky Sándor (Jászapáti) mérnök, min. osztály- tanácsos, a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítö és Bel- vizszabályozozó Társulat igazgató-főmérnöke (+1923.) 1871. Újabb árvíz pusztított a Temes-Bega völgyében, amely bebizonyította, hogy a szétszórtan létesített védművek és a szétforgácsolt érdekeltség nem képesek megolda­ni a völgy ármentesítését. A miniszter megbízta Képessy Józsefet Fláky Dániel korábbi terveinek átdolgozására. 1871. Több vasi község határában elterülő 0,8 km2-nyi vize­nyős terület Marton József tervei alapján történő le- csapolására, Kiscell székhellyel megalakult a Czincza Lecsapoló Társulat. 55

Next

/
Thumbnails
Contents