Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A Tiszavölgyi Társulat előzményei és kezdetei
Bodoki Károly, a Körösök szabályozásának mérnöke (Székelyhídi Attila festménye) 1868. december 10. + Bodoki Károly (Nagybajom) a Körös-Berettyó völgy szabályozási terveinek kidolgozója. (* Békés, 1814. április 29.) 1868. Csaknem kiszáradt a Fertő tó. A tó apadása már 1854- ben megkezdődött. 1869. április 15. * Sárközy Imre (Nagybajom) vízmérnök, a budapesti, majd a székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatalnál dolgozott, utóbb több dunántúli vízszabályozó társulat mérnöke, ill. igazgató-főmérnöke (pl. Sióberki Vízrendező Társulat), vízmérnöki életrajzok írója. (+ Budapest, 1927. július 27.) 1869. június 27. * Szarka Gyula (Gulács) vízmérnök, a Bereg-megyei Vízszabályozó Társulat igazgató-főmérnöke, a térség ár- és belvízi rendezésének irányítója. (+ Gulács, 1954. november 6.) 1869. A Tisza árvize a felső-tiszai társulatok töltéseit sok helyen meghágta, csakúgy mint a bácsi társulat árvédelmi gátjait. Az áradás 27 község területét érintette és elöntött 227 km2-t. Ezt követően az érintett társulatok hozzáfogtak töltéseik megemeléséhez. 1869. A kormány határozatot hozott arról, hogy a Körösök, valamint a Kettős Körös átmetszéseit államköltségen ki kell bővíteni. E célból a Békés vármegyei Gyulán folyammérnöki hivatalt állítottak fel, melynek egyben feladata lett a területén működő ármentesítő társulatok felügyelete, és a szabályozás összhangjának biztosítása. 1869. Közvetlenül a Duna mentén fekvő Pest vármegyei érdekelt birtokosok kihagyásával - akika társulatba való bevonást, és így területük ármentesítését ellenezték - megalakulta „Szegszárd-Bátai DunavédgátTársulat". 1870. április 20. Szombathelyen Sopron, Vas, Győr, Moson vármegyék és Győr szabad királyi város küldöttei tanácskoztak a Rába szabályozásának ügyében. Felkérték a kormányzatot, tegyen előkészületeket a Rába-szabályozás jogi és műszaki kérdéseinektisztázására. A felkérés alapján 1871-ben Újházy János kir. főmérnök elkészítette a Rába-szabályozás általános tervét. 1870. május 15. A közmunka és közlekedésügyi miniszter utasította Mojsisovich Vilmos főmérnököt, hogy a Vág és ezzel összefüggő folyók szabályozási tervét készítse el. 1868-1870 A Körösök szabályozásának mérnöke Bodoki Károly (1814-1868) a Székelyföldről Gyulára származott, több jeles közéleti személyiséget adó Bodoki család egyik tagja. Felsőbb tanulmányait Debrecenben és Pesten cégezte, majd Széchenyi támogatásával bejárta Nyugat-Európát. Hazatérve Gyulán telepedett le, és már 24 éves korában Békés vármegye mérnökévé választották meg. 1845-ben az újonnan alakult Körös Szabályozó Társulat osztálymérnöke lett, s ebben a tisztében tervezte és irányította haláláig szűkebb hazája vízépítési munkálatait. Ő készítette el a Körösök és a Berettyó vidékére vonatkozó egységes szabályozási tervet, majd 1856-tól - mint a Körös-Berettyó Vidéki Ármentesítő Társulat főmérnöke - ő felügyelte a kivitelezési munkálatokat is. Jó szervezőkészségére és gazdasági érzékére jellemző, hogy nemcsak a műszaki terveket készítette el, hanem segédkezett több társulat megalakításának jogi és pénzügyi megalapozásában. 1863-ban Boros Frigyessel és Kiasz Mártonnal együtt tervet készített egy tiszántúli öntöző- és hajózócsatornára, az ún.Felső-Tisza-Érvölgy-Körös-csatornára. Bodoki Károlyt érdekelte a kémia és a geológiai is, valamint jelentékeny humán műveltsége volt, gazdag könyvtárában francia és német nyelvű szépirodalmi művek is helyet kaptak. Akár apja, ő is presbiteri tisztet vállalt a gyulai református egyházközségben és tevékenykedett a helyi közéletben. Legfontosabb kezdeményezése a megye első bankjának, a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesületnek az alapítása volt 1863-ban, melynek néhány évig vezérigazgatói teendőit is ellátta. Sírja Gyulán, a régi református temetőben van. A róla elnevezett múzeum, az 1898- ban épült, de az 1970-es évek elejétől már üzemen kívül helyezett Hosszúfoki szivattyútelepen található. 54
