Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A Tiszavölgyi Társulat előzményei és kezdetei
Beszédes József dunaföldvári emlékhelyei A jeles reformkori mérnök pályafutása az egész országhoz kötődik, de életének utolsó harmadát ebben a hangulatos Duna menti városkában élte le. Beszédes József 1787. február 13-án született az egykori Bács vármegyei Magyar-Kanizsán. Atyja írástudatlan, de jó eszű parasztember, akit a falu bírójának is megválasztottak, s aki mellett a hagyományos föld- és vízművelést ismerhette meg. Tanulmányai során némi kitérővel jutott el a pesti egyetem Mérnöki Intézetébe, ahol 1813-ban szerzett mérnöki oklevelet, 1819-ben pedig bölcsész doktorátust. Gyakorlati tevékenységét 1811-ben a Sárvízi Társulatnál kezdte, majd az Esterházy-család uradalmi mérnökeként TolBeszédes József dunaföldvári sírja im jJL na, Veszprém, Komárom, Pozsony és Nyitra megyékben végzett vízrendezési munkálatokat (1814-1816). 1816-tól a Sárvíz-szabályozás igazgató mérnöke, majd a Sárvíz, Sió és Kapos szabályozási munkálatainak és a folyóvölgyek vízrendezésének irányítója (1816-1825). E területeken végrehajtott vízrendezése, a belvizek és a külvizek szétválasztásával a kisebb patakjellegű vízfolyások szabályozásának iskolapéldájává vált. A munka gazdasági eredményei nagy lendületet adtak a reformkor vízmunkálatainak. A Sárvíz szabályozásával kapcsolatban építette meg 1820-1825 között a Duna baja-bátai szakaszának egységes árvédelmi vonalát. A korábban páratlan méretű munka mintegy 1600 km2-t ármentesített, és a Sárköz gazdasági fel- emelkedésének alapjává vált. A vízerő-hasznosítás és a mezőgazdasági vízépítés (öntözés, lecsapolás, kopárfásítás stb.), sőt a komplex vízgazdálkodás hazai úttörője, a magyar nyelvű műszaki irodalom egyik megteremtője, az MTA első mérnök tagja volt (1831). 1852. február 29-én hunyt el Dunaföldváron, szépen gondozott síremléke ma is látogatható a Belvárosi (Fehérvári utcai) temetőben. A város kiemelten gondozza egykori jeles polgárának emlékét. Kossuth utcai lakóházán ma tábla emlékeztet Beszédes Józsefre, s a város főterén, a polgármesteri hivatal épületével szemben pedig egy szoborkompozíció, Kligl Sándor műve mutatja be a mindenkori vízmérnök és figuránsának alakját. 2002. március 23-ától a dunaföldvári közúti híd Beszédes József nevét viseli. 1851. december 28. * Gonda Béla (Szöllöske), mérnök, műegyetemi magántanár, vízügyi szakíró, technikatörténész, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet másodtitkára, a mezőgazda- sági vízgazdálkodás úttörője. 1877-ben megalapította, s egészen 1902-ig szerkesztette a „Gazdasági Mérnök" c. gazdasági-műszaki szaklapot, amely egy időben a Tiszavölgyi Társulat hivatalos lapja is volt. A Vaskapu szabályozásánál jelentős érdemeket szerzett. 1897- ben megindította a „Magyar Hajózás” c. szaklapot. A magyar tengerkutatás megszervezője, a Magyar Adria Egyesület és folyóiratának alapítója volt. Különösen nagy érdemeket szerzett a hazai vízitársulatok mozgalmának népszerűsítésében, s a hazai mérnöktársadalom gazdasági gondolkodásának formálásában. Nevéhez fűződik Vásárhelyi Pál szakmai pályafutásának feltárása. (+ Budapest, 1933. augusztus 7.) 1851. A Tisza jobb partján Szana és Szolnok közötti 630 km2-es öblözet ármentesítése és belvízrendezése érdekében az érintett birtokosok kiváltak a Hevesi Tisza-szabályozó Társulatból és Jászkisér központtal megalakították a Jászkiséri Tisza-szabályozási Külön Egyletet (a későbbi Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és Belvízszabályozási Társulat). 1852. február Bodoki Károly még a Hosszúfoki Társulat megalakulása előtt elkészítette a Kettős,-Sebes- és Fekete-Körösök szabályozási tervét, amely a későbbiek során a társulatok megalakulásának műszaki programja lett. 1852. május 23. * Cziráky Béla gr. (Lovasberény) földbirtokos, a Rá- baszabályozó társulat elnöke, a Dunavölgyi Vízi Társulatok Szövetségének első elnöke. (+ Bécs, 1911. március 21.) 1852. szeptember 4. A 450 km2 kiterjedésű Sárrét vadvizeinek szabályozására Szauer László elnöklete alatt megalakult a debreceni székhelyű Berettyó-Sárréti Szabályozási Társulat. A szabályozási terveket 1853-ban terjesztették be a kereskedelemügyi miniszternek, aki azokat 4933. sz. alatt elfogadta. (1854-ben a Társulat elnevezése Alsó- Berettyó Szabályozási Társulatra változott.) 1852. október 10. Egy június 29-én kelt szerződés értelmében a régi Sebes-, Kettős- és Fekete-Körös közötti területek ármentesítésére Békésen megalakult a Hosszúfoki Vízszabályozó Társulat, amelynek létrejöttében nagy szerepet vállalt Bodoki Károly, az átfogó Körös-szabályozási tervek mérnöke. 1851-1852 43
