Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)

A Tiszavölgyi Társulat előzményei és kezdetei

1845. július 24. Szapáry József gr. elnökletével 1242 km2 érdekeltségi területtel Törökszentmiklóson megalakult az egész Tisza-völgy negyedik társulata a „Törökszentmiklósi Egylet" (későbbi nevén a Hevesi Tisza-szabályozási Egylet), amely a Tiszafüredtől Csongrádig érdekelt birtokosok vízszabályozási törekvéseinek adott szer­vezett keretet. 1845. augusztus 16. III. Ferdinánd király gr. Széchenyi Istvánt, a Tisza-sza- bályozás királyi biztosát kinevezte a Helytartótanács tagjává és a közlekedési bizottmány elnökévé. 1845. szeptember 30-október 15. Széchenyi István 1845. évi őszi szervező útja során szá­mos nagyobb városban nagygyűlésen ismertette el­gondolásait a Tisza és mellékfolyóinak egységes sza­bályozásáról, s igyekezett rábírni az érdekelt birtokoso­kat az összefogásra, az ármentesítő társulatok megala­kítására. Gyűléseket tartott szeptember 30-án Sátor­aljaújhelyen, október 3-án Vásárosnaményban, 9-én Tiszadobon, 12-én Szolnokon, 15-én pedig Szegeden. 1845. október 9. Megalakult a Tisza-Dobi Társulat, elnökének gróf Andrássy Gyulát (a későbbiekben a kiegyezés utáni korszak első magyar miniszterelnökét) választotta meg. A Társulat székhelye először Tiszadob, majd To­kaj, 1891-től pedig Debrecen lett. Területe később ki­bővült és nevét 1847-ben Alsó-Szabolcsi Tisza-szabá- lyozó Társulatra változtatták. 1845. november 26. * Révy Géza Viktor (Ikervár) mérnök, hidrológus, a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat igazgató-főmér­nöke, a társulati védművek tervezője, a társulat mo­nográfiájának megírója. (+ Királyhelmec, 1903. szep­tembere.) 1845. december 7. Gr. Károlyi György főispán elnöklete alatt Szarvason az érdekeltek megalakították a Körös-Szabályozási Tár­sulatot. A Társulat elnökének br. Wenckheim Bélát vá­lasztották, a műszaki igazgató Bodoki Károly lett, aki egy Széchenyitől kapott ajánlólevél birtokában már a következő esztendőben angliai tanulmányútra ment. 1845. A Zempléni Társulatból kivált birtokosok érdekeik ér­vényesítése céljából Tőketerebes székhellyel megala­kították az „Ondava-Tapolyi Egylet"-et. 1845 A Tisza-szabályozás és a kortársak Az minden szakértő előtt nyilvánvaló volt, hogy csak az egész tiszai vízrendszer szabályozásával érhető el siker. Az ezzel kapcsolatos műszaki elképzelések a laikus nemesurak és értelmiségiek számára nem vol­tak minden esetben értelmezhetők. Sok esetben hi­ányoztak a szükséges földrajzi, vízrajzi, de legalábbis a helyszíni viszonyokkal összefüggő ismeretek, így a szabályozásban érdekelt birtokosok hatványozottan ki voltak szolgáltatva a szakértőknek, és mert nem ér­tettek hozzá, a jobb meggyőző erő, a hatékony érve­lés, egy-egy politikai tekintély pártoló, vagy elutasító véleménye döntő volt a számukra. És még valami: mi mennyibe kerül, és ki viseli a költségeket?! A szabályozási tervek felett kialakult szakmai vitába a mérnökök mellett, ahogy az már azóta is lenni szo­kott, orvosok, ügyvédek, és nagy tekintélyű földes­urak is beleavatkoztak. Nem volt véletlen Széchenyi találó megállapítása: „vízszabályozásban ... alig van magyar táblabíró, ki magát competensnek nem hinné". Egy viszont tény, a vitatkozó felek között szinte alig volt olyan, aki a Tisza-szabályozás értelmét kérdője­lezte volna meg. Abban mindenki egyetértett, hogy a szabályozással nem lehet tovább várni. A módsze­rek tekintetében volt vita, az alapkérdésben nem. Az persze már más lapra tartozik, hogy az ártere­ken élő csikász, pákász, madarász embereket sen­ki nem kérdezte meg, mi a véleményük a tervezett vízimunkákról. Az ő meggyőzésükről, érdekeltté té­telükről szó sem esett. Igaz, ez akkoriban még nem is volt szokásos, annak ellenére, hogy a Tisza-szabályo­zás ügyében az ő életterük felszámolásáról is szó volt. „Lejtmérő inzsellér", azaz mérnök szintezés közben Sxersöf/rriii/. !%. hdirtak AtliatTR móri mcggyö/ödéNl,'.!, hogy nr. egyelem, s Tizravölgy szabályzásának mind ni.yi.Kl mlii.1 »« tlr.nl jótékonysága, i'KT »' közJinxárn urf.il knif..rf.scn m alulír« egyesekre meg­merhet len; nem klilánlxii arról is meggyőződvén. hogy a' nagyszerű vállalni siker .lésére mostani viszonyaink kört egyedül a’ fdségcs koronás Királyunk kegyelme állal gyámolított inngántdr- sitlali üt verethet: o' Milliói egy n' Tisza völgy mimícn \ i/.oiurk és morsárainak szaliály zására mi,idei. érdcklell vidék lukusr.il egybefoglaló nagy társulatim lepünk, ’» illatunkat ezen szertöd- vény erejénél lopva következőkre kötelezzük; úgymint : I. A’ Tisznvölgy rendezését, iiiinrl nz árvizek korlátozása ll.iial n‘ luijózáa düinoz- rlilása tekinlcíéliöl, n' kormány (elhívó lépései, ugy a’honnak körös , magunknak |>edlg közvcllcu érdekei állal ösztönőzlrlve tűrvén ki éréiül, niíiulrnl, ml Irhcl.végíinklicn All éa stftkségrnnrk imilatkorJk, öasxdiaugxó és Lőréi t elinti '» körpoulosifoll uiükörléssel elkövrleialfuik, hogy ezen nagyszerű éréit karöltve és vállvetve a’ korntánynyal elérhessük, és nr e' véghői szüksége* mun­kálatokat mlelölrl. megkezdhessük. í. Lekötelezzük mnKiutkal, hogy nr ország tör vényeinek, jelesül az 1836-kl, lHIO-ki, 1844-dikl éa rgyéb Ide vágó lórvényerikkek nlnpjáu n' T l.sznvölgy renrlerésének költsepeilnM reánk a’ nycremlu haszon arAnyáhon esendő pénrómtcsckel, pontosnu é* mulhallanul (Irctcinljuk. To. Aliiul nyihániljuk, n.ikép arra fogunk törekedni, hogy ereit kötelezéshez és sxcrzödéahcr mi - ■él több érdcklel! birtokos járuljon; feiilarlván magunknak . hogy úgy a- fizetni vonakodó lekö­telezetteken , mint a’ jelen utcrzüdeidicx járulni voimkodókon, de a’ eréllia vett mimkálalok után bármi haszonban résrratdmdúkön , n.agi. nkat kármentesít emlők , nr. illető költségeket a' törvény érteimében niegveendjftk. Kijelentjeik ’» megállapítjuk végre art is . mhrcriut evei. kötelezéshez iárvilui vonakodókai azon diíiiyöklicn és jótékrinyrutgukluni nem réNZCaileiKljük, meilyck a' vállal­kozókra éa lekötelezettekre i. kormány liorrájánilása, részvéte. dölrgezésri, vagy bárminemű kedvezményei állal háramollialnak, ragy a’ vállalkozók egyél, Intézkedése« folytában akármilly oldalról eloálllialnak. 3. Feladásul tűztök ki nuigunknnk, a’ Tiszaiölgy-rcmlczés költségeinek az érdek­lőitekre nézve minél kedvezőbb rdtétrlck turllclli megszerzése rzéljAl.ól, mindent, a' ml tehetsé­gűnkben áll, elkövetni. 4. Kötelező itznbálykénl tűzlűk magunk cllhe olly sxcikezctrl n.lnl azon testületnek, mellyre az egész aznbályzAsI műt étel v égrclmjtásánnk bizalma kell, miszerint az érdekek kellőleg képviselve legyenek, ’« n- végreiiajlás hatálya éa egysége , más részről a’ pénznek hö és rémién kezdése, úgy a' megtérítendő költségek Igazságos kivetése 's rendes lieszedésének biztosítása mellett, az Illető birtokosak méltányos várakozásainak megfelelve, és az egyesületi működésnek életfeltétde, t L »’ társulati ügynek önmaga általi kormányzás«, alkalmazva legyen 5. Klölrges (eladásunknak tekintjük legkdzdchbi összejöv rlrlfmk alkalmával egy ignz- nágos költségviselési kulcs kidolgozását vermi munkába; én nz c’ Iclcttl tauár.skozásokat akkor műiden esetre hdyl loglnlnmlókimk már mast dőre azért tűzzük ki, mert rrméljűk , Iwgy addig ezen azerzüdéaliez azámosan járulaiabuik, kik kúhlölteik állal ezen, minden érdek éa körikbuény tekintetbe vétdét '» mériegezéM-l igénylő ügynek dinlézésében révzl vrlietemlndc e. Kntdező szabályul tűzzük magunk elilm n' kulrs-megállapiláalmn olly rendelke­zéseket ldren.il, mdlyck által mimlrn ignzságlalan lerliellclés mellőzve, éa az egyesekre liárnin- Undó lerhek megazaUaáUn, a' munkálatok atkerd után mutatkozó rre.lvényekliex képest a netalán méltánytalan teljesített fizetések kiigazításának és illetőleg megtérítésének hdye legyen. 7. Kgyrsftletünk rzlme: „ I Isznvölgy I lársulnt“; '» ezeund kijelentjük, hogy a'Tisza völgy «xabályzásának lognlmába nemeaak a’ Tiszának, hanrn. a' vde közvetett vagy közvetlen kapcsolatban levő folyók és áltatok okozott mocsárok és kió ütéseknek rendezését, koilátozásril és Illetőleg leesspoblsát, nemkülönben az egész, tiszavölgyi viz>-/eikezrltmk bárminemű Imaznnsjlásál is befoglaljuk. - Kell 1*0*1«. IH46-dik év Január 2ti-.likdn. A Tiszavölgyi Társulat megalakításának alapdokumentuma 1846. január 26. A Tiszavölgyi Társulat első vezérkarába az alábbiakat választották meg: gr. Károlyi György elnök, Pataky Jó­zsef másodelnöke, Kovács Lajos megbízott tollvivője (mai fogalmaink szerint a titkár), a 13 választmányi tag pedig gr. Almásy Móric, Almásy Pál, gr. Dessewffy Emil, lllésy János, Kovács Lajos, Lévay Sándor, Lónyay Gábor, Lónyay Menyhért, br. Perényi Zsigmond, gr. Szapáry József, Szerencsy István, br. Vay Miklós és Wodiáner Samu voltak. 34

Next

/
Thumbnails
Contents