Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A Tiszavölgyi Társulat előzményei és kezdetei
Gróf Széchenyi István (Schoefft Ágoston festménye) A Tisza-szabályozás szervezeti kezdetei A Helytartótanács Széchenyi István vezette Közlekedési Bizottmányának feladatkörébe tartozott - többek között - a vizek szabályozása, a hajózási és lecsapolási ügyek intézése, valamint az ármentesítés és csatornázás is. A Bizottmány tagja volt még - az elnök helyetteseként - az a helytartósági tanácsos, aki addig is foglalkozott a fenti ügyekkel, rajta kívül még két tanácsos és két titoknok egészítette ki a Bizottmány létszámát. Az elnöki feladatokat segítendő még három adminisztrátor és egy futár állt rendelkezésre. A Bizottmány alá rendelték a Vízi és Építészeti Főigazgatóság utakkal és hajózással foglalkozó osztályait is. A hajózási osztály felügyelője Vásárhelyi halála után Keczkés Károly volt, aki részt vett a Bizottmány ülésein és a műszaki ügyekben szavazati joggal rendelkezett. A Bizottmány elnökét nagy fizetéssel kívánták alkalmazni, de Széchenyi ezt elhárította magától, s politikai függetlenségét fenntartva tisztét díjazás nélkül látta el. A debreceni nagygyűlésen Keczkés Károly a Tisza árterületét 7212,95 km2-re számította és a munkák költségeit 7 797 357 forintra becsülte. Javaslatára a Tisza völgyét nyolc „vízszerkezet"-re osztották fel a következő sorrendben: ugocsai, szatmári, beregi, zempléni, szabolcsi, hevesi, csongrádi és bácsi vízszerkezet. Utóbb a Tisza folyását hat osztályra porciózták, úgymint: (Tisza)Újlak-Csap, Csap-Tokaj, Tokaj-Tiszafüred, Tiszafüred-Csongrád, Csongrád- Szeged, Szeged-Titel. A mellékfolyóknál további két osztályt állapítottak meg: az Ondava-Tapoly, valamint a Hármas-Körös és Berettyó osztályokat. A Tiszavölgyi Társulat létrehozására azért is szükség volt, mert 1847-ben már 13 tiszai társulat működött, ill. szerveződött: a Beregmegyei Vízszabályozó Társulat, a Szatmármegyei Társulat, a Bodrogközi Társulat, az Ondava-Tapoly Szabályozó Társulat, a Felsőszabolcsi Társulat, a Tisza-Dobi Társulat, a Szalók-Tiszabői Társulat, a Heves megye határában lefolyó Tisza-Szabályozására Alakult Egylet, a Jászkiséri Tiszaszabályozási Külön Társulat, a Mindszent- Apátfalvi Társulat, a Szolnok-Csongrádi Jobbparti Társulat, az Első Bácsi Társulat, valamint a Kákafoki- Körösi Társulat. Lapis András szobrászművésznek a 150. évfordulóra készített emlékérme (hátoldal) 1846. január Pesten megjelent gr. Széchenyi István „Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg" című röpirata, amelyben a szerző felvázolta mindazokat a politikai, szervezési és pénzügyi elveket, amelyeket a nagy vízi munkák elvégzésénél szem előtt tartandóknak gondolt. 1846. január 16. * Dessewffy Aurél gr. (Pest) földbirtokos, az utolsó országbíró, az Alsó-szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat elnöke, az 1878-ban az újjáalakult Tiszavölgyi Társulat egyik alapítója, később elnöke. (+ Budapest, 1928. március 28.) 1846. január 26. „A Tiszavölgy vízi rendezésére alakult egyesületek", ill. ezek képviselői Pesten megalakították a Tiszavölgyi Társulatot, és egyben aláírták az ármentesítő munkák közös elvégzésének szándéknyilatkozatát, a „Szerződvény"-t. 1846. január 26. Nagy-Kállóban Erőss Lajos elnökletével megalakult a Felső-Szabolcsi Tiszaszabályozó Társulat, amelynek székhelyéül Fényes-Litkét választották. A társulat területe Szabolcs vármegyében, a Tisza bal partján Zsurk és Vencsellő között feküdt. Az árterület középső, legmélyebb része az az egykori tavakból álló mély terület, amelyet régebben „nagyláp"-nak, ma „Rétköz”-nek" neveznek. A Társulat székhelye utóbb Kisvárdára költözött át, működési területe 616 km2 volt. Lám Jakab mérnök alternatív szabályozási elképzelésének címlapja 3/éhány szó TISZA • SZABÁLYOZÁS 1846 35
