Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése a "pangás" korszakában
1989 vízvezetékének kiépítésére az első ivóvíz társulat. Ez utóbbi munkájához alapfeltételként tartozott egy nyomásfokozó gépház (egy alapközmű), amit a Fővárosi Vízművek saját fejlesztési alapját felhasználva épített ki részükre. Lényegében mindkét társulat hálózatfejlesztést végzett, tehát egy meglévő hálózathoz csatlakoztatta az újonnan épített műveket. A várospolitikusok számára nyilvánvaló lett, hogy a fővárosban elsősorban a közcsatorna-építés érdekében célszerű a társulati formát ajánlani az érdekelteknek úgy, hogy azt egész-, vagy jól lehatárolható részvízgyűjtőre szervezzék. A kerületi tanácsok beleszólását pedig a társulat vezetőségébe beválasztott tanácsi apparátusi szakemberrel biztosítsák. Mindehhez az is szükséges volt, hogy az alapközművesítést állami feladatként a költségvetésből oldják meg a társulatok számára, s a társulat csak a lakosság közvetlen érdekeltségére szerveződjön. Ez már a következő tervidőszak (1986-1990) programjának része lett, így pl. 1987-ben a Baross utcai főgyűjtő (mint alapközmű) megépítése ösztönözte a XVI. kerületi Csatornaépítő Társulat megalakulását. Ez a társulat a következő években újabb- és újabb területekkel bővült, s feladatai túlnyúltak a rendszerváltás időszakán is. A kelenvölgyi gyűjtők kiépülésével egyidejűleg, 1989- ben alakult meg a XI. kerületi Csatornaépítő Társulat is. A budapesti felszíni vízmű rekonstrukciójának részlete Jubileumi társulati kiadványok 25 ÉVES A NYUGAT-ZALAI VÍZRENDEZÉSI ÉS TALAJVÉDELMI TÁRSULAT 1989. május A Tisza mellékfolyóin (Hernád, Bodrog, Kraszna, Sebes Körös, Fekete Körös) az időjárási események következtében rendkívüli árvízi helyzet alakult ki, amelynek során egyes helyeken a vízállás meghaladta az addig mért maximumot. A sikeres árvédekezésnek köszönhetően gátszakadás nem történt. 1989. május + Lovrity József, könyvelő, a Dunamenti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat (Dunavecse) elnöke, a VTOV, valamint a VIBESZ elnökségi tagja, a VTOV Közgazda- sági Munkabizottságának elnöke. (* Kisszállás, 1929. november 21.) 7989. május 30. Az Országgyűlés elfogadta a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló XIII. törvényt. + Harsányi Szabolcs (Budapest) oki. gépészmérnök, 1948-tól az újonnan szervezett Országos Vízgazdálkodási Flivatal ivóvízellátási és csatornázási osztályának első vezetője, munkatársaival együtt Magyarország víziközművesítési programjának kidolgozója, a falvak vízellátásában nagy szerepet játszó törpevízművek közismert hidroglóbuszának tervezője és alkalmazásának hazai elterjesztője. (* Budapest, 1912. június 24.) 1989. július 21. A 7/1989. (KVÉ 8.) KVM sz. utasítás értelmében a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya feletti törvényességi felügyeletet a KVM-ben Zsuffa Ervin miniszterhelyettes látta el. 1989. szeptember 20-21. Flajdúszoboszlón rendezték meg a Vízitársulatok I. Országos Műszaki Tanácskozását. 1989. október 17-20. Az országgyűlés elfogadta az ún. „sarkalatos törvényeket", s ezzel egy politikai korszak lezárult Magyarország történetében. 1989. október 23. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök bejelentette a Magyar Köztársaság megszületését. 1989. julius 8. Harsányi Szabolcs 187
