Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése a "pangás" korszakában
A társulati mozgalom kiteljesedése a „pangás" korszakában A támogatási rendszer fejlődése során fokozatosan elkülönültek az üzemen belüli és a helyi jelentőségű közcélú feladatok. Ebből következett, hogy a társulatok pénzeszközei csak a közcélú fejlesztésre, ill. fenntartásra voltak fordíthatók. Ezek forrását az érdekeltségi hozzájárulás jelentette. A mezőgazdaság növekvő igénye a víz- gazdálkodással szemben egyre nagyobb feladatokat rótt a társulatokra. Az érdekelt termelőszövetkezetek, állami gazdaságok elvárták a társulatoktól - mint a helyi víz- gazdálkodás letéteményeseitől - a területi vízügyi megoldásokat, igényeik kielégítését. Tehát az üzemen belüli vízrendezést, ill. az abban való közreműködést. A társulatok a mezőgazdaság terméshozamának növeAz 1970-es évek második felében a gyors ütemben fejlődő mezőgazdasági nagyüzemek egyesülése került előtérbe. Az erők ilyenfajta koncentrációja olyan községek területén valósult meg, ahol kettő, vagy annál több mezőgazdasági termelőszövetkezet működött. De a folyamat még itt sem állt meg, s további egyesülésekkel létrejöttek a szocialista típusú nagyüzemek, a komoly gazdasági erővel rendelkező, és ennek megfelelően politikai súlyt is képviselő gazdaságok. Mindezzel összefüggésben a társulatok összevonásának kérdése is napirendre került, hiszen alkalmazkodniuk kellett tagjaik területi változásaihoz. A szocialista „nagybirtokot" jelentő tsz-ek, állami gazdaságok érdekeltségi hozzájárulásának nagysága erősen függött az illető szervezet gazdasági teljesítményétől. Fagyott belvíz Mezőtúr környékén Márpedig az állami támogatások igénybevételének mértéke igazodott az társulat mindenkori anyagi erejéhez, egy „gazdag" társulat nagyobb állami forráshoz juthatott. A társulatok ebben az időszakban már szélesebb körben tevékenykedhettek, így az üzemi vízrendezések, víztározók és öntözőművek mellett szennyvíztározókkal, állattenyésztő telepek és ipari üzemek csatornázásával, települések víz- és szennyvízműveinek kiépítésével, szinte minden olyan kivitelezési feladattal, amellyel tagjaik igényeit kielégíthették. A mindinkább bővülő munkalehetőségek, ill. az azokból befolyó bevételek megteremtették a gyorsabb ütemű gépi beruházások anyagi alapjait. Ezeket az erőforrásokat a társulati összeolvadások még tovább növelhették. A kezdeti időszakban ugyanis szinte semmilyen gépi berendezéssel nem rendelkeztek a társulatok, amire szükségük volt azt többnyire a vízügyi igazgatóságoktól, vagy vízügyi építővállalatoktól bérelték. 170
