Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
Az előzmények és az 1807. évi XVII. tc. megszületése
közfeladatnak tekintve, már a XVIII. század végén lépéseket tett a nagyobb folyók szabályozási terveinek kidolgozására és a munkálatok megkezdésére. gyék - máskor egymással igencsak ellentétes - érdekei egybeestek, és az annyiszor tervezett, de a szándékok eltérése miatt legtöbbször hamvukba holt vízi munkák újra előtérbe kerültek. Az ármentesítések, lecsapolások és egyéb vízrendezések végrehajtása viszont alapvetően az abból hasznot húzó birtokosokra hárult. A korábban elszigetelten és nem átfogó jelleggel végzett vármegyei „regulázások" gyakori kudarca, eredménytelensége az érintett birtokosok összefogása irányába hatott. A hazai vizek rendezése ügyében az udvar és a nemesi vármeSárréti táj A XVIII. század legnagyobb méretű vízszabályozási vállalkozása a négy vármegye területére kiterjedő Sárvíz-Kapos-Sió rendezése volt. Már a század közepén szóba került a Sárvíz vizét visszafogó, a Sárköz elmocsarasodását okozó vízimalmok (illetve víztorlasztó gátjaik) megszüntetése, de a tulajdonosok ellenállása, a jogi szabályozatlanság és az állandó pénzhiány késleltették a munka végrehajtását. A Sárköz és a környező Duna-völgyi területek gondja az országgyűlést is foglalkoztatta, amely az 1807. évi XVII. tc.-kel megteremtette a társulatok működésének jogi alapjait. Ezek szerint, ha egy vízfolyás rendezésében, mocsár lecsa- polásában érintettnek tekinthető birtokosok nagyobb része a munkálatok megindításában érdekelt, akkor az általuk megalakított vízszabályozó társulat határozatai a társulatból kimaradó birtokosokra is kötelező érvénnyel bírnak, s a költségekhez a munkák elvégzéséből rájuk eső többlethaszon terhére kötelesek hozzájárulni. Ha az utóbbiak, akik a szabályozással nem értettek egyet - a költség-hozzájárulást megtagadták, akkor a munkálatok nyomán származó többlethasznuk a tartozás kiegyenlítéséig zárolhatóvá vált. A vízszabályozások ügyét erőteljesen pártfogoló József nádor személyes közbenjárására 1810. szeptember 11-én megalakult az első magyarországi társulat, a Sárvízi Csatorna Társulat.
