Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulatok megújult feladatai a szocialista korszakban
I960, augusztus 29. Tiszakécske székhellyel megalakult a Peitsik-Tassyéri Vízgazdálkodási Társulat. 1960. szeptember 14. Berekböszörmény székhellyel megalakult a Csente- melléki Belvízrendező Társulat. A 136,6 km2 területű érdekeltségi területű társulathoz 17 mezőgazdasági nagyüzem és 190 egyéni gazdálkodó tartozott. 1960. október Sárváron megalakult a nyugat-dunántúli Szaput Víz- rendező Társulat (más néven Szaput Vágóhídi Vízgazdálkodási Társulat). 1960. október 12. A Kutas főcsatorna felső szakaszán jelentkező belvizek levezetésére 11 nagyüzem és 110 egyéni gazdálkodó megalakította a Biharkeresztesi Belvízrendezési Társulatot. Érdekeltségi területe 103,8 km2 volt. 1960 Mezőcsáti horgásztó 1960. november 17. A Tisza árhullámai elleni védekezés érdekében és a mezőgazdasági károk megakadályozására Me- zőcsáton megalakult a Délborsodi Belvízrendező és Nyárigát Társulat. 1960. november 23. 860 km2 érdekeltségi területtel, 59 taggal megalakult a Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. A társulat egyrészt azokat a másodrendű vízfolyásokat és csatornákat vette kezelésébe, amelyek közvetlenül érintették az üzemi műveket, ill. azokat, amelyek többcélú feladatokat láttak el, azaz részben a belvizek elvezetését és az öntözővíz kijuttatását szolgálták. A társulat 1961 január elején egyesült a Szegvári VgT-tal, a Gémestavi Nyárigát Társulattal és a Mucsiháti VgT-tal. I960, december. 30. Az OVF és az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetői 44/1960. (V.É. 23.) sz. alatt együttes utasítást adtak ki az állami erdőgazdaságok vízgazdálkodási társulati tagságának rendezéséről 1960. december 31. Hatályba lépett az Elnöki Tanács 29. sz. törvényerejű rendelete„A vízgazdálkodási társulatokról" címmel. Ezzel egy időben hatályát vesztette a társulatok alakításáról szóló 1957.évi 48. sz. tvr. A jogszabály kimondta, ha a helyi jellegű vízrendezési tevékenység ellátására nem alakul társulat, az ebbe a körbe tartozó vízi munkák költségei az érdekeltekre átháríthatóak. 1960 év végén Megtartották a Vízgazdálkodási Társulatok II. Országos Tanácskozását. Két és fél év alatt a vízitársulatok száma 11-ről 227-re, működési területük pedig 460 km2-ről több mint 11 510 km2-re emelkedett. A falusi lakosság egészséges ivóvíz-ellátása érdekében pedig 31 törpevízmű társulat alakult. 1960. A tiszavalki belvízi öblözetben mind sürgetőbben jelentkező vízrendezési igények kielégítése érdekében az érdekeltek Tiszabábolna székhellyel létrehozták a Délborsodi Belvízrendező Társulatot. 1960. Megjelent Károlyi Zsigmond hézagpótló munkája, „A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon” címmel. A kötetben elsőként tett kísérletet a szerző arra, hogy a hazai vízgazdálkodás történéseit a magyar gazdaságtörténet egészébe ágyazva értékelje. 1960. Jászkiséren megalakult a Közép-Tisza vidék első vízmű társulata. 1960 A jászkiséri községháza 1960-törpevízmű A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén Polgár községben megalakult az első törpevízmű társulat. Az Elnöki Tanács újból a társulatokról - 1960. Az 1960 végén kiadott törvényerejű rendelet - azon túl, hogy hatályon kívül helyezte a társulatok megalakulását lehetővé tévő 1957. évi tvr.-t - a társulatok megalakulását az Országos Vízügyi Főigazgatóság engedélyétől tette függővé. Az OVF akkor adhatta beleegyezését, ha a társulati tevékenységet természeti, műszaki és gazdasági szemmel indokoltnak ítélte, s ha az beilleszthető volt a tervszerű vízgazdálkodás rendjébe. A társulatok feletti főfelügyeletet az OVF látta el, amely jogosultságból a helyi vízügyi igazgatóságnak adta át a vízgazdálkodási, vízügyi műszaki, szervezési és pénzügyi ellenőrzés feladatát, míg a mezőgazdasági szempontokra az illetékes járási, vagy ha a társulat érdekeltségi területe több járásra is kiterjedt, akkor a megyei tanács vb. szak- igazgatási szervének kellett figyelemmel lennie. A víziközmű feladatokkal a tvr. VI. pontja foglalkozott, igaz eléggé szűkszavúan: „18. §. Ennek a törvényerejű rendeletnek a rendelkezéseit a törpevízmű- és kúttársu- latokra is megfelelően alkalmazni kell.” Igencsak lényeges része volt a rendelkezésnek az, ha az adott területen nem alakul társulat a helyi jellegű vízrendezési feladatok ellátására, akkor az ebbe a körbe tartozó vízimunkák költségei az érdekeltekre átháríthatok. 152