Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulatok megújult feladatai a szocialista korszakban
A Vízgazdálkodási Társulatok II. Országos Tanácskozása - 1960. Az országos értekezletre 1960 végén került sor. Határozataik a Vízügyi Értesítőben jelentek meg, de innen nem tudható pontosan, hol és mikor tartották rendezvényüket. Ebben az időszakban már jócskán benne volt a párt- és állami vezetés a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Tükröződött ez a társulati dokumentumból is, amelyik alapvető és kedvező változásként számolt be arról, hogy a szocialista mezőgazdaság, nagyüzemek és közületek összefogásával a társulatok egyre nagyobb, vízgazdálkodás tekintetében összefüggő területen tevékenykednek, tagjaik között egyre több a szocialista nagyüzem, termelőszövetkezet, állami gazdaság. Ma már szinte hihetetlen a nagy létszám, de akkor még 227 vízitársulat működött az országban 11 510 km2 érdekeltségi területtel. Ami a víziközműveket illeti, itt egyelőre szerény volt a fejlődés: a magyar falvak víz- művesítése érdekében 31 törpevízmű- és kúttársulat létéről adtak hírt az értekezleten. Az Országos Tanács a társulatok további szervezésére vonatkozóan elsősorban az öntözőtársulatok megalakításában, ill. a meglévő társulatok tevékenységének öntözési feladatokkal való való kibővítésében látta a perspektívát. A falusi lakosság vízellátása tekintetében pedig javasolták az OVF-nek és a megyei tanácsoknak, hogy elsősorban az ivóvízellátás főműveit építsék meg, amire aztán a társulatok - a helyi lakosság anyagi erejét felhasználva - a rácsatlakozó beruházásokat elvégezhetik. Hidroglóbusz szerelése a mag lódi gépgyárban 1961 1961 1961. január 20. A Kormány 1002/1961. (I. 20.) sz. határozata módosította a a vízügyi feladatok pénzügyi fedezetéről szóló több mint három éves kormányhatározatot, tisztázva azt a helyzetet, amikor egyes helyi vízi munkák megoldására nem jön létre társulat. 1961. január 26. + Sebők Elekdr. (Békés) ügyvéd, a Hosszúfoki Ármentesítő Társulat alelnöke, a Körösvölgyi Vízhasznosító Társaság ügyvezető elnöke, Sajó Elemér, Lampl Hugó és Németh Endre professzor szövetségese a Körös-völgy öntözésének és vízgazdálkodásának fejlesztési munkáiban. 1993-tól Békés városának díszpolgára. (* Békés, 1883. február 17.) 1961. március 16. Megalakult Celldömölkön Vas megye első vízmű társulata a Celldömölki Törpevízmű Társulat. 1961. március 17. 22,64 km2 érdekeltségi területtel, Kapitány István egyéni gazdálkodó elnökletével megalakult a Cibak- házi Vízgazdálkodási Társulat. 1961. április 11. Megalakult a hódmezővásárhelyi székhelyű Hódmezővásárhely és Környéke Vízgazdálkodási Társulat, amely jogelődje volt a Makó és Környéke VgT.-tal együtt az 1972 végén létrehozott Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulatnak. 1961. április 14. 12/1961. (IV. 14.) sz. alatt Korm. rendelet jelent meg „A vízgazdálkodási társulatokról szóló i960, évi 29. sz. tvr. végrehajtásáról". 1961. április 16. Csorváson megalakult a Csorvás és Környéke Vízgazdálkodási Társulat a későbbi a Dél-Békés Megyei Vízitársulat elődszervezete. Dombvidéki talaj erózió 1961. június 10. Az erózió elleni védekezés elhanyagolása miatt a Szek- szárd városára hulló 83 mm/óra intenzitású csapadék a város központjába közel méteres nagyságú iszapos víz elöntést okozott. Hasonló károk megelőzésére a Gazdasági Bizottság 10.188/1961. július 28-i határozata utasítást adott a a lejtős területek rendezési tervének elkészítésére és a történelmi borvidék szőlőrekonstrukciójára. Az 1968-ban megkezdett kivitelezéssel és a későbbi karbantartással a Sárköz-Völgységi Vízi Társulatot (utóbb Szekszárd-Paksi Vízi Társulatot) bízták meg. 1961. július 10. Felavatták Békésszentandráson a Horgaoldal-Gödény- laposi Vízgazdálkodási Társulat saját erőből épített öntözőrendszerét. 1961. július 19. Az egyik első vízmű társulat, az Érdi Ivóvíz Társulat hivatalosan is megkezdhette működését. Az érdi vízvezeték próbája. A kép közepén (zakóban) Dögéi Imre, a vízügyi igazgatóság társulati csoportvezetője 1961. július 19. Megalakult a Rinyamenti Vízrendező Társulat, amely 1969-ben tovább bővült, majd az 1976. január 1-ével a megszűnt Dombócsatornamenti Vízgazdálkodási Társulat beolvadásával létrejött a Rinya-Dombómenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. Az új társulat érdekeltségi területe a kezdeti 403 km2-ről 898 km2-re nőtt. 1961. augusztus 1. Az Alpári Nyárigát Társulat utódjaként, 420 km2 érdekeltségi területen, 31 taggal megalakult az Alpár és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. 1961. augusztus 17. 363 km2 érdekeltségi területen 15 taggal megalakult a Kiskunfélegyháza és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. 153
