Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulatok az árvizek, belvizek és a száraz időszakok szorításában, a társulatok államosítása
Árvizek, belvizek és a miniszteri biztosok - 1940-1941. Az 1940-es évek mint a leginkább csapadékos esztendők kerültek be a hazai vízgazdálkodás történetébe. A rendkívüli helyzettel számos társulat nem tudott megbirkózni. Míg a 30-as években azzal vádolták meg a vízmérnöki kart, s vele együtt a társulati mozgalmat, hogy kiszárították az Alföldet, addig a vád néhány éven belül megfordult, s a belvízcsatornák elégtelen vízelvezető képessége miatt hábo- rogtak az érintettek. Ahol a társulatok nem voltak képesek saját erejükből úrrá lenni a helyzeten, oda a földmívelésügyi miniszter biztosokat nevezett ki. Nézzük meg a névsort! gr. SennyeyPd/földbirtokost a Bodrogközi Vízrendező Társulathoz, dr. Bernáth Aladár ny. alispánt a Felsőbodrogi Vízszabályozó Társulathoz, Nagy Sándor főispánt az Alsócsallóközi és Csilizközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulathoz, Bittó Dénes volt főispánt a Felsőcsallóközi Ármentesítő Társulathoz, dr. Geöbel Károlyt a Vágbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozási Társulathoz, dr. Thaiss Andor alispánt az Ercsi-lváncsai Ármentesítő és Belvízlevezető Társulathoz, dr. Csécsi-Nagy Miklóst, a Magyar Sertéshízlaló és Húsipari Rt. ügyvezető igazgatóját az Érd-Nagytétényi Ármentesítő Társulathoz, dr. br. Kaas Albert ny.r. egyetemi tanárt a Tisza-Szamos- közi Ármentesítő és a Belvízszabályozó Társulathoz, br. Pírét de Bihain Viktor nagyecsedi földbirtokost az Ecsediláp-lecsapoló és Szamosbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozó társulathoz, Horémusz István ny. min. osztálytanácsost a Sződ- Felsőgödi Ármentesítő Társulathoz, Pintér László ny. min. tanácsost pedig az Albertfalvai- Dunavédgát Társulathoz. 1941. április 11. Magyarország bekapcsolódott a Jugoszlávia elleni német hadjáratba. Újra magyar fennhatóság alá került a Délvidék és a Muraköz (11475 km2). 1941. augusztus 3. + Benedek József (Budapest), a mérnöki tudományok doktora, 1934-1937 között az FM Vízügyi Műszaki Főosztályának, azaz a vízügyi szolgálatnak vezetője, a Ti- sza-Dunavölgyi Társulat központi bizottságának tagja. (* Tokaj, 1876.április 15.) 1941. Elkészültek a Dongér csatorna munkálatai, mely fokozta a csatorna vízáteresztő-képességét. Ugyancsak elkészült az Alpári csatorna 5 mVs vízvezetéssel, valamint délebbre a Martonos-Paphalmi csatorna. 1941. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna és Hármas-Körös torkolatában az előző évben megkezdett beruházást befejezve, Mosonyi Emil tervei szerint elkészült a Hortobágyi Árvízkapu. Ez lehetővé tette - megfelelő Körös vízállás mellett - a csatornán való hajózást, valamint kizárta a Hármas-Körös árvizeit. 1941. A Sárközben a bátai gőzüzemű szivattyútelepet fagázos üzemelésűre alakították át. 1941. Az Öntözésügyi Hivatal Tiszaörsön 2,1 km2-es kísérleti öntözőtelepet üzemeltetett. A helyszín kiválasztását az indokolta, hogy a tiszafüredi öntözőrendszer területén található főbb talajtípusok itt viszonylag kis területen is megtalálhatók voltak. Ugyancsak ebben az évben létesült a sarkadi kísérleti öntözőrendszer. 1942. január 26. Bárczay János államtitkárt országos árvízvédelmi kormánybiztossá nevezte ki Bárdossy László miniszterelnök. Feladatául a várható jeges árvízre való felkészülést, és az esetleges védekezés irányítását, szervezését jelölték meg. 1942. március 9. Kállay Miklóst kinevezték miniszterelnökké, s egyidejűleg felmentették az Öntözésügyi Hivatal elnöki beosztásából. Utódja - megbízottként, majd 1943. január 23.-tól véglegesítettként - Lampl Hugó lett. 1942. szeptember 17. Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter elrendelte a Duna-Tisza csatorna részletes terveinek kidolgozását. A két folyót Dunaharaszti és Ókécske között összekötő alapváltozat kimunkálása Hallóssy Ferenc irányításával indult meg. 1941-1942 A Duna jege Visegrádnál 131
