Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)

A társulatok az árvizek, belvizek és a száraz időszakok szorításában, a társulatok államosítása

1940-1941 1940. március A Marcal alsó szakaszának védtöltéseit az árvíz 15-20 cm-rel meghágta, de több helyütt sikerült a kiáradást nyúlgátakkal megakadályozni. Ettől függetlenül a Marcalvölgyi Vízitársulat árteréből kb. 90 km2 került víz alá. 1940. augusztus 30. A második bécsi döntés eredményeképpen Magyaror­szághoz csatolták Észak-Erdéiyt (43 104 km2). 1940. november 19. ATisza-Dunavölgyi Társulat (TDT) központi bizottsága 54. sz. határozatával elfogadta a TDT ügyrendjét. Az ügyrendben a következő állandó albizottságok meg­alakításának kötelezettsége szerepel:„közigazgatási és pénzügyi", „árvédelmi és belvízvédelmi", valamint „köz- gazdasági és vízhasznosítási". Az ügyrend intézkedett a főtitkári és titkári feladatok köréről és ellátásáról. 1941. február 5. A Duna jege a jugoszláv szakasztól Budapestig 4 m vastagságban összetorlódott, és Budapesten 738 cm vízállás mellett több mint 400 cm duzzasztást okozott. A jeges árvíz veszélyére tekintettel a kormány Bonczos Miklós belügyi államtitkárt újból árvízi kormánybiz­tossá nevezte ki. 1941. február 6. A Tisza-Dunavölgyi Társulat közgyűlése az előző esztendőben elhunyt gr. Mailáth József helyére gr. Andrássy Sándor alelnököt, az Alsószabolcsi Társulat vezetőjét választotta meg elnökének. 1941. február 16. A jégtorlasz által felduzzasztott víz a déli órákban a Dömsöd-Pataji Dunavédgát Társulat árvédelmi töl­tésén több helyen átcsordult, majd Apostagnál négy helyen átszakította a töltést. A víz elöntötte a Duna vonala és a Dunavecse-Szabadszállás-Fülöpszállás- Kiskörös-Baja közötti területeket. A Duna jeges árvize Pest vármegyében okozott jelentősebb elöntéseket (kb. 870 km2), az országos belvízkár pedig megköze­lítette az 5200 km2-t. Az 1941-ben átadott Hortobágyi Árvízkapu Újabb év - újabb belvíz Az igen csapadékos periódus utolsó esztendejében, 1942-ben a legsúlyosabb belvízi helyzet a Körös- Tisza-Maros szögében alakult ki. Országos méretek­ben - a szintén jelentős Duna-Tisza közi elöntésekkel együtt - csaknem 9000 km2 került víz alá. Ekkor már a társulatok munkáját is erős kritika érte, s a kormány­zattól a társulatok államosításának gondolata sem volt idegen. Az ebben az esztendőben épített újabb 1600 km-nyi csatornával 1940-1942 között másfélsze­resére nőtt az addigi belvízlevezető csatornarendszer. A meg-megújuló vízkárok végül 1942 második felé­ben szűntek meg a talajvizek ekkor már országosan megindult apadásával párhuzamosan. Szakértők megállapították, hogy az árvizek jóval kisebb káro­kat okoztak, mint a belvizek. Javasolták, hogy a kor­mányzat az árvízi biztonság fenntartása (ill. fenntar­tatása) mellett nagyobb súlyt fektessen a belvizekkel szembeni védelmi rendszer kifejlesztésére. A hábo­rús időszak azonban nem kedvezett a fejlesztések­nek, s a vízkárok ügye hamar lekerült a napirendről. Pichler János autója - 1940. A Tisza-Dunavölgyi Társulat (TDT) titkárának, Pichler Jánosnak az 1940. évi ár­vizek és belvizek idején ugyancsak megszaporo­dott a munkája, mert tit­kári feladatai mellett el kellett látnia eredeti be­osztásából fakadó teen­dőit is, lévén hogy ő volt a Csepelszigeti Ármente­sítő Társulat igazgató-fő­mérnöke is. Márpedig tár­sulatánál igencsak forró volt a helyzet, tekintettel a kialakult gátszakadásokra és töltésmeghágásokra. A mozgékonyság érdekében nem tudott mást tenni, mint venni egy autót, s szükség esetén azzal meg­tenni a Ráckeve-Budapest utat. A vásárláshoz 1940 októberében 1200.- pengő tiszteletdíj-előleg felvé­telét engedélyezte számára a TDT elnökhelyettese (gr. Khuen-Héderváry Károly), amelynek visszatéríté­sét aztán a Tisza-Dunavölgyi Társulat 1941. februári közgyűlése - a központi bizottság javaslatára - elen­gedte Pichler Jánosnak. A közgyűlés előtt a visszatérí­tés elengedéséhez a következő indokok szerepeltek: • az 1940. augusztus 6-i rendkívüli központi bizottsági ülés eredményes megszervezése, amelynek nagy szerepe volt az 1,25 millió pen­gő államsegély megszerzésében, • az autót a jövőben is használva fokozni lehet a tagtársulatok és a központi bizottság közötti kapcsolattartást. Pichler János, a Tisza-Duna­völgyi Társulat utolsó titkára Katonák is védekeztek a jeges algyői főcstornán 130

Next

/
Thumbnails
Contents