Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)

A társulati mozgalom kiteljesedése

A Kraszna töltésébe Nagyecsednél 1899-ben beépített belvíz-áteresztő zsilip Nagyecsed - gőzüzemű szivaty- tyútelep Az Ecsedi-láp lecsapolását már a XVIII. században megkísérelték, ám a feladat akkor még túl nagynak bizonyult, s az elvégzett munkálatokkal csak részsi­kereket értek el. Az 1888. évi nagy árvizek hatására 1894-ben meg­alakult az Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos bal parti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. Ennek te­vékenysége révén 1895-98 között elkészült a Tiszába futó Kraszna-csatorna. A századfordulóra több kisebb-nagyobb csatorna is megépült (Lápi-főcsatorna, Nagy-vájás, Tyukodi- vájás stb.), s a levonuló árhullámok valamint a belvíz elválasztására zsiliprendszereket is kiépítettek. Ennek az lett a következménye, hogy az 1914-es árvíz során- mivel a nagyecsedi zsilipeket két hétig lezárva kel­lett tartani, hogy a víz ne a lápba folyjon be -, a belvíz összességében 40 ezer holdat (230 km2-t) öntött el. A probléma megoldására 1915-ben átadták azt a szi­vattyútelepet, mely a belvizeket a csatornába emeli. A telep még ma is működőképes. Ami a nagyecsedi telepet egyedülállóvá teszi, az a szivattyútelep és villanytelep-funkció együttes ki­építése. A megtermelt áram az Ungvár-Munkács- Beregszász-Mátészalka-Nyírbátor térségébe tartozó 15 községet, mintegy 30 ezer embert látott el villa­mos energiával. Az 1915-ben átadott Péchy László gőzüzemű szivattyútelep széntárolójában kapott helyet a vízügyi eszközök gyűjteménye (istrángos cölöpvető, a karóverő sulyok). Berendeztek egy régi gátőrszobát is. Az Ecsedi-láp lecsapolására létreho­zott szivattyútelep ma ipartörténeti emlék. 1914. március 29. Az egyes vízrendező társulatoknak adandó előlegek­ről, illetőleg segélyről szóló 1914:XVIII. te. a Tisza-Sza- mosköz teljes ármentesítésére és belvizeinek rendezé­sére már működő, vagy alakuló társulatok számára az elvégzendő munkák érdekében 1917-ig terjedő időre, megfelelő kölcsönfeltételek mellett összesen 8,89 mil­lió koronát előlegezett meg. 1914. május 1. Papp Gyula és Szabolcs Ferenc építészek tervei alapján Nyíregyházán megépült a „Nyírvíz palota", amelynek ki­vitelezési munkáit a Nyírvízszabályozó Társulat Mezőssy Béla elnök irányításával még 1913-ben kezdte el. 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia táviratban közölte Belg- ráddal az I. világháború kitörését jelentő hadüzenetet. 1914. szeptember 1. Az országgyűlés által megszavazott „Az állami sza­bályozás alá nem eső folyók kártételei ellen teljesítendő munkákról és e munkákra nyújtandó segélyekről" szó­ló XXXVIII. te. minden korábbinál nagyobb mértékű állami pénz felhasználását irányozta elő. A munkák engedélyezését a törvény a földmívelésügyi minisz­terre bízta. Az 1913. évi árvízi pusztítások hatására a törvényhozók belátták, hogy a zömmel hegyvidéki folyók és patakok szabályozását nem remélhetik a keskeny árterek miat­ti csekély számú érdekelt társulatokba tömörítéstől. A 20 évre megszabott összesen 60 millió korona tervsze­rű felhasználását a világháború kitörése végleg meg­akadályozta. 1914. szeptember 8. + Garzó Imre (Szaniszló) mérnök, tanár, lapszerkesztő. Megalapította Hódmezővásárhely Vöröskereszt-szer­vezetét, a Körös-Tisza-Maros Ármentesítő Társulat elnökeként szorgalmazta a belvízszabályozást és a várost körülvevő töltés építését. (* Kecskemét, 1827. október 22.) 1914. + Drechsel Gyula br. földbirtokos, a Hosszúfoki Ár­mentesítő Társulat alelnöke, a Tiszavölgyi Társulat központi bizottságánaktagja.aTiszavölgyiTársulatok Közös Nyugdíjintézetének vezetője. (* Békés, 1869.) 1915. január 29. A FM kezdeményezésére a cs. és kir. hadügyminiszter a Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat előző évben megkezdett munkálatainak foly­tatására 4000, többnyire orosz hadifogoly átadásáról intézkedett. 1914-1915 109

Next

/
Thumbnails
Contents