Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése
1904-1906 1904. Hercegszántó községtől nyugatra, a Baja-Bezdán- tápcsatorna jobb partjánál megépült a Margittaszigeti Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat karapancsai szivattyútelepe. 1904. Megalakult az Alcsi-Tenyő-Kengyeli Ármentesítő és Belvízszabályzó Társulat, amely gondoskodott a „Kengyel" nevű ősi Tisza-meder völgyének felszíni vizeinek elvezetéséről úgy, hogy azokat a Kengyeli főcsatornával a tározóval szolgáló Alcsi-Holt Tiszába vezette le. A holtág vízszintjének szabályozását az 1906-ban épült alcsi zsilip és a hozzá csatlakozó fedett hullámtéri csatorna biztosította. 1905. január 20. + Szapáry Gyula gr., a Tiszavölgyi Társulat elnöke. (* 1832. november 1.) 1905. december 17. A Tiszavölgyi Társulat közgyűlése - gr. Szapáry Gyula helyére - elnökké gr. Dessewffy Aurélt, alelnökökké pedig br. Dániel Ernőt és gr. Mailáth Józsefet választotta. 1905. Megjelent Kolossváry Ödön főmérnök összefoglaló munkája a „Magyarország mederrendező és árvédelmi munkálatainak fejlődéséiről, amelyben a szerző 1899- ig tekintette át a társulatok által végzett vízi munkákat. 1906. április 24. + Károlyi Sándor gr. (Mentone/Fr.o.), a Tiszavölgyi Társulat egykori elnöke. (* 1831. november 10.) Gr. Károlyi Sándor Az állam elleni védelem A vízi társulatoknak a gazdasági életben működő társaságoktól eltérő jellege tette szükségessé, hogy a vízjogi törvény 196 szakaszából 74 vonatkozzon a társulatokra. Hiszen nem csupán az egyes érdekeltek és a társulat kapcsolatát kellett szabályozni, hanem a társulat érdekeit is meg kellett védeni az állammal szemben. Az előbbi esetben a társulati terhek igazságos elosztása, az utóbbiban a társulatok maximális megterhelhetőségének megállapítása volt a legfontosabb feladat. Nyilvánvaló, hogy amikor a társulatok felügyeletével megbízott földmívelésügyi miniszter a közérdeket figyelembe véve elrendelhette társulatok megalakítását, ráadásul a meglévőket is bizonyos munkálatok végrehajtására kötelezhette - az érdekeltségek túlzott megterhelés elleni védelmét is biztosítani kellett. Ez úgy történt, hogy a meghatározott mértéken felüli társulati befektetések költségét az állam viselte. Persze csak azoknál a társulatoknál, amelyek a szabályos ártérfejlesztést végrehajtották, s ahol az érdekeltek a költségekhez a haszon arányában hozzájárultak. Ez a rendelkezés főleg a kevésbé teherbíró társulatok terhein könnyített. Jellemző módon 1913-ig a 40 tiszai társulat közül 12 vette igénybe ezt a kedvezményt. Péch Béla társulati kiadványának térképmelléklete (részlet) Alakulás, átalakulás, szétválás - egy társulat a XIX. sz. második felében ...A Társulat az 1852. szeptember 4-én Püspökladányban „Berettyó-sárréti társulat" - illetőleg „Berettyó- sárréti szabályozási társulat" czím alatt megalakult, később „Alsó Berettyó szabályozási külön társulat", - a 14824-856. sz. helytartósági kibocsájtvány szerint „Debreczeni társulat", a felső berettyói érdekeltséggel egyesülve „Debreczeni Berettyó szabályozási társulat", az Ér társulattal egyesülve „Berettyó és Ér szabályozási társulat", az Ér osztály kiválásával „Berettyó szabályozási társulat", 1870-től„Berettyó-t szabályozó társulat", 1881-től 1889-ig a berettyói, ivánfenéki és a mezőtúr-mesterszállási öblözetek érdekeltjeiből alakított „Berettyó-lvánfenék-Mezőtúr-Mesterszállási vízszabályozó és ármentesítő társulat", 1889-től 1995-ig „Berettyó Körösi vízszabályozó és ármente- sítő-társulat" czímek alatt fennállott társulatok berettyói öblözeteinek, osztályának s általában berettyói érdekeltségének jogutódja, ezen alapszabályok tehát a társulatnak múltját és az abban keletkezett szerződési és jogi viszonyoknak érvényét, folytonosságát nem érintik és meg nem változtatják. (Részlet A Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat alapszabályzatából, Nagyvárad, 1902.) Gr. Dessewffy Aurél, a Tiszavölgyi Társulat 1905-évben megválasztott elnöke 102
