Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1845-1846 1845. Nagy árvíz pusztított Jászberény környékén. 1 846. január 26. Erőss Lajos elnöklete alatt 450 km2 ártéri birtokosai megalakították a Felső-Szabolcsi Tisza-szabályozó Társulatot, amelynek székhelyéül Fényes-Litkét választották. A társulat kezelésében lévő árterület Szabolcs vármegyében, a Tisza bal partján Zsurk és Vencsellő között feküdt. 1846. eleje A Lányi Sámuel irányításával 1833-ban megkezdett Tisza- felmérés befejeződött. Erre a munkára támaszkodva készítette el Vásárhelyi Pál a Tisza szabályozás általános terveit. 1846. április 2. Megjelent Széchenyi Balatoni gőzhajózás c. röpirata. Fellépésének nyomán az érdekelt balatoni birtokosok körében megkezdődött a balatoni gőzhajózás szervezése. április 5. Széchenyi István elnökletével megalakult Balaton Gőzhajózási Társaság. április 26. A Tisza és a Bodrog által közrefogott ún. Bodrogköz árvizek ellen való megvédése céljából a leleszi kolostorban Szögyém Imre elnökletével megalakult a 904 km2 érdekeltségi területű, Per- benyik székhelyű Bodrogközi Tiszaszabáiyozó Társulat. A közgyűlés határozatai szerint a műszaki teendőket a Nagy-Tárkány- ban felállított mérnöki hivatal főnöke, Baku Samu osztálymérnök láttáéi. augusztus 4. Gr. Károlyi Lajos elnökletével megalakult a Tiszavölgyi Első Gőzhajózási Társaság. A tervtől az első kapavágásig A Tisza-szabájyozás kezdetének krónikája 1845. június 8. Vásárhelyi Pál benyújtotta József ná- DORnak „Előleges javaslat”-át, amelyet a nádor június 1-jei rendeletére a Felső-Tisza - Tiszaújlaktól Tiszafüredig terjedő szakaszának - egységes szabályozása érdekében készített. június 12. A nádor a Tisza-völgy szabályozása és ár- mentesítése érdekében tanácskozásra hívta egybe az érdekelteket Budán. Az ifj. br. Vay Miklós elnöklete alatt lezajlott találkozón szóba került a Felső-Tisza szabályozásának terve, amelyet azonban a jelenlévők külföldi szakértőkkel kívántak ellenőriztetni. Ugyanezen a napon József nádor 1026/45. számú rendeletével meghagyta a Vízi és Építészeti Főigazgatóságnak, hogy a Tisza szabályozásának általános tervét mielőbb készíttesse el. szeptember30-ok.tóber 15. Széchenyi István 1845. évi őszi szervező útja során számos nagyobb városban nagygyűlésen ismertette elgondolásait a Tisza és mellékfolyóinak egységes szabályozásáról, s igyekezett rábírni az érdekelt birtokosokat az összefogásra, az ármentesítő társulatok megalakítására. Gyűléseket tartott szeptember 30-án Sátoraljaújhelyen, október 3-án Vá- sárosnaményban, 9-énTiszadobon, 12-én Szolnokon, 15-én pedig Szegeden. 1846. január Pesten megjelent gr. Széchenyi István Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg című röpirata, amelyben a szerző felvázolta mindazokat a politikai, szervezési és pénzügyi elveket, amelyeket a nagy vízimunkák elvégzésénél szem előtt tartandóknak gondolt. január 26. „A Tiszavölgy vízi rendezésére alakult egyesületek”, ill. ezek képviselői gr. Széchenyi István szervező munkája eredményeképpen Pesten megalakították a Tiszavölgyi Társulatot, és egyben aláírták az ármentesítő munkák közös elvégzésének szándéknyilatkozatát, a „Szerződvény”-t. Vásárhelyi Tisza-szabólyozási tervének címoldala március 25. Vásárhelyi Pál ....a Tisza folyó ált alános szabályozása tervezetét részletesen kidolgozva... ” benyújtotta a Vízi és Építészeti Főigazgatósághoz. július 18. Széchenyi a „Pannónia” gőzhajón Szegedről elindult a Tisza-szabályozás érdekében tett második tiszai szervező kőrútjára, amelyre szakértőként Pietro P aleocap A velencei építési főigazgatót is magával vitte. augusztus 3■ Debrecenben megtartotta II. nagygyűlését a Tiszavölgyi Társulat, ahol az országos közlekedési bizottmány elnökeként, gr. Széchenyi István bejelentette, milyen pénzügyi segítséget sikerült szerezni a Tisza-szabályozás kezdő munkálataira augusztus 17. Pietro Paleocapa Sárospatakon elkészítette Vélemény a Tiszavölgy rendezéséről c. munkáját, melyhez az időközben felmerült kérdésekre választ adó két toldalékot csatolt. írása még ez évben magyar nyelven nyomtatásban is megjelent. augusztus 27. Az egész Tisza-szabályozás kezdetét jelentő első ünnepélyes kapavágást az Alsószabolcsi Társulat területén Tiszadobon, az urkomi magaslat mellett Széchenyi István tette meg. Lányi Sámuel kézjegye
