Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
Széchenyi nézetei a Tisza-szabályozás érdekeltjeiről ____ Sz échenyi a magyarság egyik bölcsőjének tartotta a Tisza-vidéket, s nemzetének felemelkedését az alföldi magyarság gazdasági felvirágoztatásától várta. E munkát ugyanakkor elválaszthatatlannak tartotta a Tisza-völgy ármentesítésének végrehajtásától, a térség vízi- és közúti (vasúti) hálózatának kiépítésétől. A kor viszonyainak ismeretében világos volt Széchenyi számára, hogy egy politikailag megosztott országban ekkora vállalkozás végrehajtása megoldhatatlan nehézségekbe ütközhet, ha azt nem körültekintéssel és a közérdekek messzemenő figyelem- bevételével végzik. Széchenyi tisztán látta, hogy az ellenzék - gyenge gazdasági ereje miatt - önmagában nem képes feladatot megoldani, ugyanakkor a kormányzat esetleges anyagi támogatása mit sem ér, ha azt az Alföld birtokossága gyanakvással szemléli. Véleménye szerint az alföldi vizek rendezéséhez sem a kormányzat, sem pedig az érintett vármegyék nem fognak erőteljesen hozzányúlni, mert valójában egyiküket sem égeti a dolog eléggé. SzÉCHENYinek meggyőződése volt, hogy az ügy legkitartóbb támaszai maguk a part menti birtokosok és lakosok lesznek, ugyanakkor a szabályozott (azaz a hosszában lerövidített) Tisza a szállítási költségek jelentős megtakarításával az államnak bevételt, tehát érdekeltséget jelent. Vagyis a vállalkozást tartósan csak e kettős (állami és birtokosi) érdekeltségre lehet alapozni. A bölcs is tévedhet „Én azt hiszem, hogy a Debrecen - Pest közötti vonalra nézve alig van valaki a karok és rendek között, aki velem együtt - tekintve hazánk ezen részének geográfiai helyzetét- álomnak ne tartaná, hogy itt valaha vasút létezhessen. ” (Deák Ferenc 1839. december 6-iki nyilatkozata a Tisza-vidéki vasút engedélyezésének országgyűlési tárgyalása alkalmával) A Tiszavölgyi Társulat vezéralakjai Vásárhelyi Pál tervének megvitatása közben A jelenetet DONGÓ György festőművész készítette egy Vásárhelyi életéről szóló film részére 1846 1 846. szeptember 21. Balatonfürednél - Széchenyi 55. születésnapja előtti tisztelgésül - e napon bocsátották vízre a Kisfaludy nevű gőzöst. A „Balaton Gőzhajózási Társaság” hajója első próbaútját Füred és Ke- nese között október 18-án tette meg, majd négy nap alatt bejárta az egész Balatont. Menetrend szerinti üzembeállítására a következő évben került sor. A régi balatonfüredi kikötő képe Szerelmey Miklós 1 848-ban kiadott híres Balaton Albuma-bál A kikötő előterében az első balatoni gőzös, a „Kisfaludy" látható 1846. A Tisza jobb partján a Tisza, Borsa és Latorca árvizeinek kivédésére gr. Lónyay Albert elnökletével Beregszász székhellyel 1122 kmz-en megalakult a Beregmegyei Vízszabályozó Társulat. Tevékenysége kezdetben főleg a kisebb töltések megerősítésére és összekötésére irányult. A társulatot 1867-ben újjáalakították. A Poroszlótól Csongrádig terjedő tiszai ártér érdekeltjei gr. Széchenyi István kezdeményezésére 1450 km2 területen megalakították az ún. „Nagy Hevesi Társulat”-ot, mely működését meg is kezdte, de az ötvenes években hat kisebb társulatra oszlott, míg 1886-ban újra egyesültek Középtiszai Ármentesítési Társulat néven, Tiszaroff székhellyel. A Rábca-szabályozás kérdésében annyira elmérgesedett Győr és Sopron vármegye vitája, hogy Kapi (a mai Rábcakapi) község határában, a gátnál verekedés tört ki a két megye lakosai között, s a gátat a soproniak lerombolták. Szatmár megye északi részén a Tisza bal partján, a nyírvidéki dombok lábáig elterülő több mint 575 km2 árterületen alakult meg a Felsó'szabolcsi Tiszai Társulat, Kisvárda székhellyel.
